Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–1963) II.

került, belül mázas fazekak, lábas és bögrék valószínűleg egy „konyhához" tartozhattak, amely ideiglenes, hevenyészett jellegű lehetett és az edények lelőhelye felett állhatott a Tömlöcbástya délkeleti szögletében. Erre a feltételezett épületre a déli fal belső síkján látható, azonos szinten elhelyezkedő gerendanyílások (16. kép) és az északi falban feltárt két kemence utal (17. kép).

8 A most tárgyalt két szelvényben igen sok faragott kő — gótikus és reneszánsz — került elő, jobbára az alsóbb rétegekből. Ezek közül most csak azokat említjük meg, amelyekről feltételezhető, hogy esetleg a Tömlöcbástya melletti középkori püspöki palotához, vagy az ott korábban is álló gótikus épületekhez tartozhattak. Egy hengertagos, gótikus ablak mérműveinek, osztósudarának több darabját találtuk e két szelvényben, középrésze azonban kissé nyugatabbra került elő (18. kép). A szép középrész (19. kép), az előkerült töredékek, s az esetleg még előkerülő darabok talán lehetővé teszik egykor az ablak elméleti rekonstrukcióját. A déli fal mellett — a déli bejárat közelében —, a reneszánsz ajtó küszöbének szintjén egy négykaréjos ablak töredékét találtuk (20. kép). Hasonló ablak a palota déli falában is előkerült a reneszánsz ajtó alatt. Ez az ablak a gótikus folyosó építése előtt látható volt az udvar felől, de a boltozat építésekor az emeleti padló alá került. A most előkerült töredék is hasonló módon helyezkedhetett el egykor — talán ugyancsak a déli falban —, s feltételezhető, hogy a palota XVI. századi pusztulásakor kerülhetett a Tömlöcbástyába.

9 Az I/d szelvényben előkerült két egyszerű, elszedett, gótikus ablak keretköve is. Ezek a keretkövek azonban egyszerűségük dacára is igen fontos leletnek számítanak. Az egyikben ugyanis egy csaknem ép vasrácsot is találtunk (21. kép).

10 A vasrács alapján az egyszerű gótikus ablak hitelesen rekonstruálható, méretei megadják az ablak pontos magasságát és szélességét (96 X 60 cm). Minthogy ez a keretkő a vasráccsal együtt került a Tömlöcbástya feltöltésébe, biztosnak látszik, hogy az a középkori püspök palota egyik ablaka volt egykor. A lelőkörülmények mellett erre utal az csekély nyomaival. Méretei : m. 20,3 cm, sz. á. 16 cm, f. á. 9 cm, lelt. sz. : V. 64. 3. 3. Fazék, sárgára égetve, erősen kihajló, „csavart", benyomott díszítéssel kialakított szájperemmel, kis füllel, belül sötétzöld mázzal, kívül erős kormozódás nyomaival. Méretei: m.20 cm, sz. á. 16,5 cm, f. á. 10 cm, lelt. sz. : V. 64. 3. 2. Fazék, szürkéssárgára égetve, fölfelé egyenletesen bővülő testtel, erősen kihajló, „csavart", benyomott díszítéssel kialakított szájperemmel, kis füllel, belül sárgászöld mázzal, kívül erős kormozódás nyomaival. Méretei: m. 22,3 cm, sz. á. 16,3 cm, f. á. 10 cm, lelt. sz. : V. 64. 3. 1. Lábas, sárgára égetve, három lábbal, kihajló, széles szájperemmel, kis füllel, belül sárgásbarna mázzal, kívül kormozódás nyomaival. Méretei: m. 11 cm, sz. á. 13,5 cm, lelt. sz.: V. 64. 3. 8. Bögre, kisméretű, sárgásfehérre égetve, erősen kihajló, sima szájperemmel, kis füllel, belül sötétzöld mázzal, kívül kormozódás nyomaival. Méretei: m.7 cm, sz. á. 7,7 cm, f. á. 3,8 cm, lelt. sz. : V. 64. 3. 6. Bögre, kisméretű, sárgásfehérre égetve, erősen kihajló szájnyílással, kis füllel, belül sárgászöld mázzal, kívül körbefutó, besimitott vonalakkal. Méretei: m.8 cm, sz. á. 7,7 cm, f. á. 4,3 cm, lelt. sz. : V. 64. 3. 5. Bögre, kisméretű, sárgára égetve, erősen kihajló, ,.csavart", benyomott díszítésű szájperemmel, kis füllel, belül zöld mázzal, kívül körbefutó, rombusz alakú, bepecsételt díszítéssel. Méretei: m. 8 cm, sz. á. 8 cm, f. á. 4,9 cm, lelt. sz. : V. 64. 3. 4. (Hasonló formájú, anyagú és díszítésű, kisméretű bögre töredéke került elő Szolnok megyében Fegyverneken, a Pusztatorony körüli temetőben sírásáskor. A Pusztatorony a középkori Fegyvernek plébániatemploma volt. Nem lehetetlen, hogy a említett bögrék azonos műhely készítményei.) 8 A gerendanyílások 2,10 m magasságban vannak a reneszánsz küszöbhöz képest és egymástól 0,80 m távolságra. A bástyaudvar délkeleti szögletétől 0,40 m-re van a legszélső gerenda, nyílás. A szemben lévő falban másodlagosan kialakított két kemence szájnyílása 45 x 45 cmbelső szélessége 72 cm, mélysége 75 cm. 9 A palota falában megtalált négykaréjos, gótikus ablak készítésének korát a XV. század elejére tettük. A most előkerült darab (1963. XT. 29.) mérete: 70x50 cm. 10 Kozák Károly: Az egri vár feltárása. Ásatási napló. (1959. VI. 23.) Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeum Adattára. 223