Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Erdei Ferenc–Kovács Béla: A váraszói románkori templom feltárása és helyreállítása

mundi et oriens nominatur et qui ascendit super coelum coeli ad orientem. Et ab oriente etiam expectatur venturus, secundum illud Matthei: „Sicut fulgor exit ab oriente et paret usque ad occidentem, ita erit et adventus filii hominis" .

m E rövid történeti áttekintés után érkeztünk el a tulajdonképpeni problémához, a románkori templomok keletelésének kérdéséhez. Az ókeresztény templomoknál kétféle keletelést figyelhetünk meg: vagy a szentély, vagy a bejárat esik kelet felé. Athanasius szerint (296 — 373) „ . . . ecclesiarum situs plerumque talis erat, ut fidèles facie altare versa orantes orientem solem, symbolum Christi, qui est sol iustitiae et lux mundi intuerentur".

&1 Sidonius Apollinaris (430 körül — 483) viszont a 472-ben épített lyoni templomról azt írja, hogy a homlokzata néz kelet felé.

62 Szinte egyenlő számban találjuk ebben az időben a kétféle keletelésű templomokat. Azokban a templomokban, amelyeknek a bejárata esik kelet felé, a pap az oltár mögött, a néppel szemben végzi az istentiszteletet: így végeredményben kelet felé fordul.

63 A középkor folyamán azonban egyre több olyan templom épült, amelynek szentélye nézett kelet felé. A templom irányítását, kitűzését a klasszikus módszerekkel és műszerekkel: a gróma, de méginkább a gnomon segítségével igen pontosan végezhették el; ez a gyakorlat már a római „agrimensof'-oknál (földmérőknél) is általános volt.

61 A szubtilissá finomult szimbolika megkövetelte a pontos keleti irány kitűzését. Ismerve a Nap látszólagos napi mozgását, a keleti irányt a tavaszi napéjegyenlőség (aequinoctium) napjára vonatkoztatva kellett kitűzni. Sevillai Izidor (+636) szerint: ,, . . . unde et quando templum construebant, orientem spectabant aequinoctialem, ita ut lineae ab ortu ad occidentem missae, fièrent partes caeli dextra atque sinistra aequales, ut qui consuleret ac deprecaretur rectum aspiceret orientem".^ f>

" „Kelet felé fordulva imádkozunk ugyanis először az isteni hatalom kinyilatkoztatása miatt, amely nekünk az ég mozgásában mutatkozott meg, amely kelet felé esik. Másodszor a keleten alkotott Paradicsomkert miatt. Harmadszor Krisztus miatt, aki a Világ Világosságának és napkeletnek neveztetik és aki felment a mennyekbe kelet felé. Es keletről is lészen eljövendő Máté szerint : „Mint a villám keleten támad és nyugatig ellátszik, úgy lesz az Emberfiának eljövetele is". Lásd: F. X. Krauss i. m. II. 561. lap. (Külön tanulmányban kellene vizsgálni a kereszténység legnagyobb ünnepének, a Húsvét nevének kialakulását az egyes nyelvekben, ahol az ünnep elnevezése és a kelet szó közös tőre vezethető vissza. Pl.: német: Osten; angol: Easter; orosz: ьоскресение; szerbhorvát: vaskrs. 61 ,,. . . a templomok fekvése többnyire olyan , hogy az imádkozó hívek arccal az oltár felé fordulva a felkelő Napot, Krisztus jelképét látják, aki az Igazság Napja és a Világ Világossága". (Athanasius: Quest. 14.) Lásd: Caro/us Kozma de Papi: Liturgica sacra Catholica exhibens sacrorum Ecclesiae Romano-Catholicae rituum. Agria, 1861. 17. lap. 62 ,,. . . arcé frontalis ortum prospicit aequinoctialem". Sidonius Apollinaris: Epistulae, II. 10. 4. Lásd: С Vogel i. m. 205. lap. ,i:! Az oltár esik kelet felé a betlehemi Jézus születése templomban, a konstantinápolyi Hagia Sophiában és az Eirene templomban, Rómában a S. Paolo fuori le mura bazilikában, a S. Pietro in Vincoli-ban és a Szent Ágnes templomban; az V. század óta minden kisázsiai, görög és északafrikai templomban. A bejárat néz keletre a konstantinápolyi Apostolok templománál, Rómában a régi Szent Péter templomnál, a lateráni Szent János, a S. Maria Maggiore és a S. Lorenzo fuori le mura templomoknál. Lásd: Lexikon für Theologie und Kirche VII. Freiburg, 1962. 1293 — 93. lap. Az oltárok elhelyezésére még ezen kívül : C. Vogel i. m. és F. X. Krauss i. m. 559. lap. 64 С Vogel i. m. fía ,,. . . ha valahol és valamikor templomot építenek a napéjegyenlőségi Nap felkelését vegyék figyelembe, úgy, hogy a keletről nyugatra húzott vonalak az égboltot jobbról és balról egyenlő részre osszák, hogy aki imádkozik vagy könyörög pontosan keletre nézzen". Etymologiarum lib. XV. de aedificiis et agris. C. 4. De aedificiis sacris. n. 5. Idézi: C. Vogel i. m. 206. lap. 214