Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Erdei Ferenc–Kovács Béla: A váraszói románkori templom feltárása és helyreállítása

kiterjedő feldolgozása is szükséges volna.' 12 Ne felejtsük el, hogy egy kis falusi temp­lomról van szó, ahol már az építészeti for­mák sokszoros áttételen mentek keresztül. Ha egyes részletei vissza is vezethetők egy-egy kőfaragóműhely, vagy egy jelentős centrum formavilágának hatására, azonban a helyi gazdasági adottságok, a helyi, vagy vándorló mesterek, a szokások, az ízlés, a helyben található építőanyag mind olyan tényező, amely formálta, átalakította, jelleg­zetesen provinciális ízléssel gazdagította a kor építészetét, illetve részletképzését. A templom szentélyének külső, északi falán bevésett két darab és a hajó déli, belső falán lévő egy mesterjegy is arra enged következtetni, hogy olyan vándorló mester dolgozott itt, aki ott volt néhány jelentős építkezésen. A pentagon kőfaragó­jegyet megtaláljuk Gyulafehérvárott és Esztergomban, 415 míg a másik két jegy ­bizonyos eltérésekkel szintén a gyula­fehérvári székesegyházban lévőkkel tart rokonságot." A jó képességű, dús fantá­ziával, komponáló készséggel rendelkező mester faragványai nagyon is egyediek. Érdekességként említjük meg, hogy a már lebontott noszvaji templom faragott, profilos köveivel szinte majdnem azonos ki­alakításúak. Feltehető, hogy ugyanaz a mester dolgozott ott is. Kétségtelen tény, hogy az egri székesegyház építkezése, formavilága, mesterei nagy hatással voltak a környező építkezésekre. 15 Nem véletlen, hogy közvetlen analógiát is erről a környékről találunk — Bükkszentmárton, Szomolya, Noszvaj templomainál. Ha „mesterünknek" útját akarjuk végigkísérni, vizsgálódásaink során tovább kell mennünk az egri egyházmegye határain. Hiszen ha csupán egy részletet, például a templom boltozatához tartozott késői, ciszterci jellegű bordatöredéket vizsgáljuk, kiderül, hogy analógiáját az egri székesegyházon kívül többek között a pilisszent­kereszti apátságnál is megtaláljuk. 46 A profilokat összehasonlítva világosan látható a váraszói profil nyújtottabb aránya és az előzőkhöz képest bonyolultabbnak látszó 25. kép A déli bejárat lábazati köve 4- Koppány Tibor építészmérnök foglalkozik a hazai románkori templomok feldolgozásá­val. Reméljük, hogy a közeljövőben megjelenő tanulmány sok tekintetben segítséget fog nyújtani a románkori templomok összehasonlító elemzésénél. A minden részletre kiterjedő stíluskritikai elemzés túllépte volna e dolgozat kereteit. Ezt a munkát későbbi tanulmányunkban szeretnénk majd elvégezni. 4;i Entz Géza és Várnai Dezső hívta fel a figyelmet erre a hasonlóságra. Lényegében Entz Géza: A gyulafehérvári székesegyház (Bp. 1958.) című munkájában részletesen elemzi az ott előforduló kőfaragó jeleket. 44 A kőfaragó jelek elemzésére részletesen nem térünk ki, mert azt csak a faragott kőanyag részletes elemzésével együtt tehetnénk. 4;! Gergelyffy —Császár i. m. 4,! Csemegi József: Jegyzetek az egri székesegyház építéstörténetéhez. Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1941., 21—22. sz., 93. lap. 200

Next

/
Oldalképek
Tartalom