Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)
Détshy Mihály: Munkások és mesterek az egri vár építkezésein (1493–1596) II.
a vár raktáraiban csempéket, „kemencze kályhákat", melyek „sisak módúak'''. 29 ° A kályhásfazekasok kürtőket is készítenek, 291 az 1562. évi leltárban is szerepel „két egész kürtő". A mesterek fizetésüket kályhánként kapják. A saját készítésű csempékből rakott kályhákért általában 6 — 8 forintot, kisebbekért 4 forintot fizetnek. 292 1551-ben beépített új csempénként 2 dénárt, régi csempénként 1 dénárt adnak. 293 Kályhák javításának bére többnyire 1 forint. 291 A fizetségen kívül a kályhások ellátást is kaptak. 295 A hevesi fekete csempék ára 1 — 1,2 dénár. 29 " Egy-egy kályha átlag 150—200 csempéből épült. 297 A csempék Egerbe szállításáért is fizettek a mestereknek. 298 Egy adat szerint a mázazáshoz ólmot is adnak a vár készletéből a zsaluzsányi Gergely mesternek 299 1564-től a vár 1596. évi elestéig számadások hiányában kályhák építéséről csak a leltárakból értesülünk, mestereik neve nélkül. Az 1577. évi leltár a provisor kisebb szobájában említ egy „gipszelt" csempékből újonnan rakott kályhát. 300 Az 1588. és 1594. évi leltár közel azonos szöveggel sorolja fel a helyiségek berendezését, és a kályhákat is. :101 Akad több, részben új, festett vagy festett csempékből rakott, tehát többszínű mázas csempéjű kályha. 302 Egyes kályháknak megemlítik a vasajtaját is. ZC3 Valószínűleg ebben az időszakban készít kályhákat a vár számára a miskolci Mihály fazekas, akinek működéséről a várásatásoknál talált, Miskolczi M'iha/i feliratú csempetöredékek tanúskodnak. Fazekas Mihályt a miskolci tizedjegyzékek 1557-ben és 1576-ban említik. 301 2y " „Az számtartó ház felött: két egész kürtő 2; Kemencze kályhák, sisak módúak 20; Kemencze tetejére való gombok 12." 291 ,, . . . pro fodulis nigris et tribus fumorys . . ." (1558. szept. 16. 277. jegyzet); ,, . . . pro fodulis 532 et fumorys . . ." (1560, 279. jegyzet). 292 ,, . . . pro qualibet fornace ex proprys fodulis . . . factis . . . habere debet Singulos quinque florenos cum dimidio . . ." (lásd 272. j. Valójában 6 Ft-ot kap) ,,Pro fornace . . . facta habuit f VI. Pro fornace . . . ceteris Minore facta habuit f III." 1558-ban egy kályhát 6, egy másikat 7 Ft-ért készítenek (275-6. j.). 1560-ban kályhánként 8 Ft-ot fizetnek (278. j.), 1561-ben színes kályhákért 6 Ft-ot (281. j.). 29:i ,,Cum Magistro Christoforo fazekas de Eperyes convencio facta est de singulis novis fodulis dando denarios 2, de veteribus d 1 et prebendam carnis, panis et vini ad secundusmet." (F. L. 1180. 14. cs. III.) 294 ,, . . . sex fornaces alias reformanti, singulas pro F I fecit . . ." (1560, 278. j.), ugyanígy 1558-ban is (275. j). 295 „. . . prebendam carnis, panis et vini ..." (1551, 293. j.); „habere debet ... et prebendam secundusmet" (1554, 272. j.). A kályhások prebendáit a terményelszámolásokban is megtaláljuk. 29,i Lásd a 277, 279, 280. jegyzetet. 297 ,, . . . pro fornace ex novis fodulis 201 . . . pro fornace ex fodulis 165 veteribus . . ." (1551, 270. j.); ,, . . . pro fodulis nigris 188 intégra fornace . . ." (1558. márc. 25. 277. j.). A 6 és 8 forintos kályhák 2 dénáros beépített csempeár mellett 3—400 darabból is állhattak. 298 „Pro Vectura fodularum soluti usque agriam f III." (1554, lásd 272. j.) 299 „ . . . ex proprys fodulis linitis et artificiose factis ad quas habuit ex Agria plumbi centenaria 1 '/ 2 . . ." (1554, 272. jegyzet) 3ÜÜ „ . . . novam fornacem cum fodulis novis gipsatisextruicuravit."(0. L. Limbus I. sor.f. 2.) 301 Lásd a 259. jegyzetben. 302 ,, . . . fornax simplex . . . fornax nova . . . fornax vetus . . . fornax nova extructa ex fodulis testaceis . . . fornax nova picta . . . fornax ex pictis fodulis parva . . ." 303 „Fornax nova cum ostiolo ferreo picta" (1558. évi inv.). Vas kályhaajtót 1550-ben is említenek: „Unum ostium ferreum pro clausura fornacis nőve domus". (F. L. 1180. 13. cs. III.) 304 Voit Pál: Késöreneszánsz kályhák Miskolci Mihály műhelyéből. Ismerve az 1548 — 64. időszakban működött számos kályhást, és tudva, hogy egy-egy kályhás működése Egerben csak néhány kályha készítésére szorítkozott, nem gondolhatunk arra, hogy Miskolci Mihály műhelyének tartósabb vagy kizárólagos szerepe lehetett Egerben a XVI. sz. végén. 158
