Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)
Détshy Mihály: Munkások és mesterek az egri vár építkezésein (1493–1596) II.
phorus (1557) és Mathias (1557). Ezek legtöbb esetben kulcsos ajtózárakat, „pleh^-et (repagulum wlgo pléh) készítenek vagy javítanak, ezenkívül reteszeket, lakatokat, pántokat és az ajtók külső' oldalának vaslemezborítását. 1557-ben Kristóf lakatos javítja a toronyórát is, bár e munkához máskor órás szakembert hívnak gyakran távolabbi vidékekről is, köztük a fegyverneki Christophorus Lakatos órást. A lakatosok árujukért többnyire készpénzt, ritkábban gabonát kapnak. 1553-ban néhány hónapig állandó alkalmazottja a várnak Valentinus Seripar, aki a vár lőTegyvereit javítja. Ez azonban már októberben itt elkövetett gyilkossága miatt megszökik. Az 1589. évi számadás két lakatost nevez meg, Georgiust és Stephanust, további ötöt nevük nélkül említ. Ezek munkájukért gabonát kaptak ellátásukon felül. KÁLYHÁSOK A vár épületeinek helyiségeit a XV —XVI. században nagyrészt csempekályhákkal fűtötték, ezt az ásatások során talált nagyszámú csempetöredék is bizonyítja. Az egyszerű kályhaszemek, az igénytelenebb és gazdagabb, gyakran magas iparművészeti színvonalról tanúskodó, figurális csempék mázas és mázatlan, egyszínű és többszínű példányainak nagy változatosságából jelentékeny számú mester működésére következtethetünk. Ezt részben igazolják az aránylag szűk időszakokra korlátozódó számadások is, melyekből a csempéket készítő és kályhákat rakó fazekasok, illetve kályhások viszonylag népes sorával ismerkedhetünk meg. A Bakócz-kódex számadásaiban 1493-ban csak kályhák javítását említik, köztük a püspöki palota nagy kályháiét. 2m 1495-ben egy Németiből, valószínűleg Sajónémetiből hívott fazekas készít egy-egy kályhát az egri és szarvaskői várban és Hídvégen. 261 A modenai számadások 1501-ben 202 és 1503-ban 263 említenek kályhásmunkát, sajnos a mester megnevezése nélkül. Az 1503. évi tétel szerint régi, tönkrement kályhák helyett két új, nagy, „német módi" kályhát rakatnak. Valószínűleg nagy méretük, különleges csempéik és kivitelük miatt kerülnek 23 forintba, szemben az 1495-ben készült három kályha 4 forint költségével. Az 1549—64. évi számadások csaknem minden évben tartalmaznak kályhásmunkákra vonatkozó tételeket. A másfél évtizedes időszak alatt mintegy 35 kályhát raknak a várban, eltekintve a javításoktól. A számadásokban tizenkét csempét készítő, illetve kályhát rakó fazekas vagy kályhás nevét találjuk. Megnevezésük „figulus", „lutifigulus"', „fornacipar", magyarul — mint vezetéknév — Fazekas, Fazekgiartho. A mesterek egyike sem egri. Hárman miskolciak 21 '' 4 , egy eperjesi, egy 260 „Item in fornacibus domini in Castro feci certas ruinas reparare den Ic." (В. К. 359. о.); ,,Item Fornaces domini in domibus domini magnas feci reformare denuo pro den VIc XXV." (B. K. 362. o.) '61 „Item Magistro lutifigulo de Nemethy, qui très fecit fornaces unam in Zarwaskew et duas in Agria et hydveg pro suo servicio den Tille." (B. K. 426. o.) 262 „Item dedit Ulis, qui disposerunt fornaces pro parte in Castro florenos très et denarios quadraginta quinque." (1501, fol. 99/b); „Item dedi magistro, qui fornaces disposuit in Castro . . .', (1501. nov. 16. fol. 100/b). 263 „Item solvit uni magistro, qui fecit duas magnas fornaces modo alemanieo in Castro et erant necesse propter vetustatem aliarum florenos viginti très." (1503. fol. 161/a). 264 д XVI. sz.-i miskolci kályhás-fazekasok neveit a tizedjegyzékek alapján közli Voit Pál: Későreneszansz kályhák Miskolci Mihály műhelyéből (Műv. Tört. Ért. 1954. 118 — 122. o.). A jegyzékben szereplők közül több nagy valószínűséggel azonosítható az egri számadásokban megnevezetekkel. 155
