Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)
Szántó Imre: Eger a Rákóczi-szabadságharc korában
helyett csak biztatást kapnak a katonák. 131 Végezetül azt kérte Bercsényitől, bocsássa ki Egerből, „mert inkább vasat visel, mintsem ott lakjék az dögben, már is beteg bújában". 132 Végül azonban mégis bentmaradt a várban és viselte tovább a várparancsnoksággal járó nehéz és felelősségteljes terhet. Rákóczinak Gács lerontására vonatkozó parancsát már nem tudták végrehajtani, mivel a császáriak 1709. november 1-én megszállták a várat. Nyáray András kapitány csak egy napig állta az ostromot. Mikor a fizetetlen hajdúság lázongani kezdett, kegyelemre, — Károlyi szerint puszta ijesztésre —, feladta a várat. A hajdúk egy része Heister zsoldjába szegődött, de Perényi gyalogosai nem árulták el Rákóczi zászlaját, hanem többnyire visszatértek ezredükhöz. 123 Gács szégyenteljes feladása még inkább arra serkentette Rákóczit, hogy a stratégiai jelentőségében napról-napra emelkedő Eger várát sürgősen megerősítse és gondoskodjék az őrség fizetéséről, s a tárházak megtöltéséről is. 134 A császáriak egy része Rimaszombat elfoglalása után a Szepességre vonult, másrészük Pelsőc, Rozsnyóbánya és Fülek környékén hódított. Viard csapatai a Sajó völgyében előnyomulva Putnokot is felverték. Ezt az időszakot tartotta alkalmasnak Szabó Máté hatvani kapitány, hogy a hűségére bízott várat Viard kezére játsza. Perényi egri várparancsnok november 23-án értesítette a Lelesznél táborozó Eszterházy Dánielt, hogy a császáriak már Putnoknál vannak és arra kérte, hogy báró Révay Imre, Máriássy és Szentpétery hadaival együtt Debrőnél levő ezredét ne rendelje onnan tovább, mert Egerben kevés a katona, sok a beteg, és ha valamit próbál az ellenség, nem segíthetnek maguk on. 135 Eszterházy Dániel, a „csonka-béna" tábornagy, miután értesülést szerzett a hatvani és putnoki riadalomról, most kivételesen gyorsan határozott; megjelent a debrői táborban, s onnét csapataival Hatvanhoz szállott. A várat porrá égette, úgy hogy Viardnak megszégyenülve kellett visszavonulnia a kuruc huszárok üldözése elől. 136 Eszterházy Dániel még egyideig Debrőn időzött, majd Egerbe jött. Az 1709. év hátralevő részében a császáriak már nem tettek kísérletet Eger ostromával. A Dunántúl és a Szepességben folyó hadműveletek miatt ide nem tudtak még megfelelő erőket összpontosítani. Az 1710. év elején Rákóczi általános hadiszemlét tartott, s január 15-én kelt levelében többek között arról is tudósította Bercsényit, hogy Perényi Miklós egri várparancsnok ezredét kifogástalan állapotban találta. Dicsérte a várparancsnok serény foglalatosságát és elrendelte, hogy a Pongrácz-féle szikszai kompániát is Perényinek Borsod és Heves vármegyéből toborzott ún. „pápista" ezredéhez csatolják. 137 Eszterházy Dániel Egerben annyira megbetegedett, hogy minden órában várták halálát. De mégis csak felépült és úgy megszerette a várost, hogy egész tavaszon itt maradt. Rákóczi hagyta nyugodni a beteges, kényelemszerető, italos főurat, mert a háborúban már nem sok hasznát vehette. De Eszterházy annál több bajt okozott az egri várban. Először is megtette magát — Bercsényi nem kis bosszúságára — vezérlő tábornoknak és Perényi főparancsnoki jogait egészen magához ragadta. A vár331 Uo. 144—145. 1. m A rc hívum Rákóczianum, VI. 375. 1. 133 Archívum Rákóczianum, VI. 391. ,402—403. 1. 134 Komáromy, Perényi Miklós 146. 1., Thaly, Ocskay László 668. 1. 135 Komáromy, Perényi Miklós 147. 1. 136 Archívum Rákóczianum, VI. 413—414. 1. 137 Archívum Rákóczianum, III. 336. 1., Komáromy, Perényi Miklós 148. 1. 285
