Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Bakó Ferenc: Az egri műgyűjtemények története

adott a tárgyak kiállításához. A gyűjteményt 1959 június 21-én adtuk át a nyilvánosságnak. Párádon egy népi műemléket (Sziget u. 10. sz.) vett meg 1962-ben a múzeum a hozzátartozó telekrésszel együtt. A tervek szerint a lakóházat építészeti helyreállítása után a XIX. sz. második felének bútorzatával fogják berendezni. A lakóházhoz még ólas csűr és hidasól tartozik. Érdemének megfelelő' fontosságot tulajdonított a múzeum a gyűjtőterületén működő különböző szakkörök támogatásának. Ezek a főleg iskolák keretei között tevékenykedő honismereti, néprajzi szakkörök nemcsak igényelték és kapták, hanem viszonozták is a múzeum segítségét egyes területek régészeti figyelésével, vagy azzal, hogy a tárgyak felderítésébe és gyűjtésébe közvetlenül is bekapcsolódtak. A múzeum baráti köre tovább haladt az 1957-ben megkezdett úton. A rendes tagok száma évenként 400 és 600 között változott, a pártoló tagoké 1500 és 2000 között. A baráti kör évente 1 — 1 Híradó-t jelentetett meg, átlag egy nyomdai ív terjedelemben. A Híradó a vár történetének részleteit, vagy a múzeum aktuális eseményeit tárgyalja. 1962-ben a vár 1552. évi ostromának 410. évfordulójára és a képtár alapításának 90. évére emlékezve bronz plakettet veretett, mely Király Róbert egri szobrász munkája. A baráti kör különösen nagy segítségére volt a múzeumnak a minden év őszén megrendezett múzeumi napok megszervezésében. Nemcsak a közönségszervezés munkájára gondolunk itt (a látogatók, hallgatók nagy része a tagokból állt), hanem arra az anyagi segítségre is, melyet a Hazafias Népfront mellett nyújtott a múzeumnak. A múzeumi napok előadásai 1961-ben voltak a legsikeresebbek, akkor a 7 előadást 800 személy hallgatta meg. 1962-ben az előadás sorozat végén vetélkedőt tartottunk a színházban, ahol a versenyzők abból tettek vizsgát, hogy milyen ismereteik vannak az egri várról és a múzeumról. A múzeum látogatottsága a vizsgált időszakban a következőképpen alakult. 1958: 229 808, - 1959: 292 364, - 1960: 335 632, — 1961: 310 690 és 1962: 357 099. A látogatók száma tehát minden évben gyarapodott, kivéve az 1961. esztendőt. Ebben az évben májustól októberig a Gárdonyi Emlékmúzeum zárva volt és az IBUSZ a szokásos 20 — 30 kiránduló vonat helyett annak csak töredékét indította Egerbe. A Gárdonyi ház tatarozása mintegy 20 000 látogató kiesését jelentette, az IBUSZ vonatok elmaradása pedig 30 000—35 000 személlyel csökkentette a forgalmat, így nézve az 1961. év 25 000 látogatót kitevő mínuszát, 1960-hoz viszonyítva a számok mögött ebben az évben is a forgalom relatív növekedése állapítható meg. Ezek a forgalmi összesítések a múzeum 4 kiállítási egysége, vagyis a kazamaták, a képtár, a népművészeti kiállítás és a Gárdonyi ház látogatási számának összeadásából kelezkeztek. A leglátogatottabb rész a kazamaták: 1962-ben pl. 225 399, majd a népművészeti-természettudományi kiállítás következik: 49 638; a Gárdonyi ház: 45 258 (itt nincs belépődíj); végül a képtár: 37 104 látogatóval. A múzeum 1950-től szervezetileg közvetlenül a kulturális minisztérium alá tartozott. 1962-ben a megyei tanács saját kezelésébe vette és megkezdte egy új szervezeti forma, a megyei múzeumi igazgatóság kiépítését. A Heves megyei múzeumi szervezet székhelye Eger lett, de csak egyetlen intézmény, a gyöngyösi Mátra Múzeum tartozik hozzá. Úgy látszik, minden biztosíték megvan arra, hogy a megváltozott körülmények között a Heves megyei múzeumok szakmailag és gazdaságilag tovább fejlődjenek azon az úton, melyet számukra a tudományos kutatómunka és a népművelés feladatai kijelölnek. Bakó Ferenc 35