Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)
Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–62)
csempéjének formájából kerültek ki (44. kép). 3G Bizonyos, hogy a budai kályha ezen formája — minden bizonnyal a többivel együtt — Egerbe került, s ott helyszínen készítettek egy, vagy esetleg több kályhát ezekkel a formákkal. Az egri griffes kályhacsempék anyaga ugyanis más mint a budaié — sárgásbarna — és készítésének módja is elüt azokétól. Az egri darabok vékonyabbak és hátoldalukon jól kivehető' a készítésnél felhasznált vászon lenyomata. Valószínűleg az egri griffes kályhacsempék később készülhettek mint a budaiak, 1457 után, amikor a műhelynek nyoma veszik Budán. Az sem lehetetlen, hogy a műhely néhány tagja a budai lovagalakos kályhák elkészítése után elhagyta Budát és közvetlenül, vagy más hely közbeiktatásával az egri püspök udvarába érkezett, ahol ez idő tájban kezdhették meg a püspöki palota építését. Feltehető, hogy az új palota első kályháit a lovagalakos kályha mesterei közül készítette valamelyik. Ha figyelembe vesszük, hogy a műhely budai működésének befejeződése és az egri várban álló püspöki palota felépítése között 1С—15 év, de talán még ennél is kevesebb idő telhetett el, egyáltalán nem tartjuk lehetetlennek, hogy a lovagalakos kályha mesterei közül valaki, vagy valakik Egerbe mentek, ahol jó munkaalkalom kínálkozott a palota építésével kapcsolatban. E kérdés tisztázásához remélhetően hozzájárul majd a további kutatás. A griffes töredékek együtt kerültek elő a jóval nagyobb számú reneszánsz, figurális darabokkal, amelyeknek anyaga és készítésmódja hasonló azokéhoz. A legszebb darabok közé tartozik az, amelyiken egy gazdag redőzetű ruhába öltözött női alak látható (45. kép). A griffes kályhacsempe töredékekkel mutatkozó hasonlóság miatt arra gondolunk, a reneszánsz kályhacsempék is Egerben készültek (az anyag és készítésmód hasonlósága), s ha nem is közvetlen, de közvetett kapcsolat érződik a két csoport között (műhelygyakorlat továbbélése). A reneszánsz kályhacsempék e csoportjában előfordulnak többszínmázas darabok is. Készítésüknek korát a XV— XVI. század fordulója körül, Bakócz, vagy Hippolit püspökségének idején kereshetjük. A reneszánsz kályhák pusztulása az 1552-es ostrom idején következhetett be. S7 Az egri várban most előkerült kályhacsempék másik jelentős csoportját alkotják azok a darabok, amelyek a füleki várban előkerült régészeti anyaggal, a felvidéki és miskolci kályhásiparral való egykori szoros kapcsolat kétségtelen bizonyítékai. Ezek közül a legkorábbinak mondható az a zöldmázas ágaskodó kétfarkú, koronás oroszlán, amely a palota 1/5. jelzésű helyisége mögött, az É-i várfal egy betömött „fülké"-jéből került elő (46. кер). гн Ez az oroszlános és egy másik zöldmázas, király36 A méréseket Holl Imrével közösen végeztük. Az előkerült griffes töredékek nem egy kályhacsempéhez tartoztak. Ezt bizonyítja a máz különbözősége és az azonos részletek. A budai darabokkal mutatkozó egyezések alapján készült el a rekonstrukciós rajz. Az egri darab is négyzetes volt (44. kép, m. 23 cm). — Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon I. Bud. Rég. XVIII. (1958). 254. o. 74. kép. 37 A közölt kályhacsempe méretei: 32 cmx21 cm x 5,5 cm. Az e csoporthoz tartozó alakos töredékeket nagyobbrészt a 2. sz. régészeti szakleltárban leltároztuk be. 38 A füleki- és az egri várban előkerült régészeti anyag közt mutatkozó hasonlóságra már felfigyelt Kádár Zoltán is. „A legkorábbi egri kályhacsempék" с dolgozatában utal is erre a hasonlóságra. (Arch. Ért. 1949/102—106.) — Kalmár János: A füleki (Filakovo) vár XV—XVII. századi emlékei с dolgozatában (Régészeti Füzetek sor: II—4. szám, 1959.) azt olvashatjuk több esetben is, hogy hasonló darabokat őriznek a Fővárosi Múzeumban és a Borsod—Miskolci Múzeumban. A dolgozatban közölt nagyszámú lelet lehetővé tette, hogy ilyen darabokat mutassunk be az egri várban előkerült régészeti anyagból, amely kétségtelenül bizonyítja a füleki-, egri-, miskolci (diósgyőri)- és budai anyag közti kapcsolatot. E kapcsolatra — a budai kivételével — egy korábbi dolgozatunkban már utaltunk. (Kozák K.: Kétfejű sasos kályhacsempék Magyarországon. Bud. Rég. XX. Budapest, 1963. 165—200.) Az egri várban előkerült zöldmázas, oroszlános kályhacsempéhez teljesen hasonló darabot közöl Kalmár János idézett művében 133
