Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)
Szabó János Győző: A honfoglaláskori lemezes korongok viselete
Különös dolog, hogy a korongok viseletének a kérdésével mennyire nem foglalkoztak. Mintha forma és rendeltetés nem tartoznának össze. Mintha a nomád művészetben a díszítmény nem a háttérrel, a viseleti darabbal összefonódva nyerne értelmet. Csak egyetlen dolgozatban olvashatunk néhány sornál többet a korongok viseletéről. Csallany Dezső, szakember által (Kalicz Nándor) első ízben feltárt korongos sír adataira és szerencsés megtartású lemezeken végzett saját megfigyeléseire támaszkodva vont le következtetéseket. 5 Ezek az adatok azonban a kérdés teljes megvilágításához nem elegendőek. A rendelkezésre álló anyag pontosan az alábbiakban jelölhető meg: 33 különböző helyről, sírból került a múzeumokba lemezes díszkorong," 22 alkalommal párosával. Régész 9 sírban figyelhette meg a korongok eredeti helyzetét. 7 További 3 korong (pár) fekvéséről megbízható feljegyzéseket olvashatunk. 8 Kétszer a földmunkások bemondásait rögzítették papírra. !l Egy bolygatott sírban is találtak a régészeti ásatások során korongpárt 10 . Ezeken felül még 6 esetben ismerünk legalább valami adatot vagy tárgyat abból a sírból ahonnan a korong (pár) előkerült. 11 A többiek, azaz 12 korong (pár) a viseleti kutatás szempontjából csupán egyedi, technikai vizsgálatra lehet alkalmas: vétel és ajándék útján jutott a hozzáértők kezébe; magánosan vagy több sír anyagával összekeverve. Ha a korongok viseletére vonatkozó ötletszerű felvetések igazságát mérlegeljük, a helyszíni megfigyelések adataira nincs szükségünk. A témával kapcsolatban először Hampel József tett észrevételeket a századforduló éveiben, a korongokat a nők viseletéhez tartozó ékszereknek tartotta. 1 '- Hampelnak ez a megsejtése ma — 21 hiteles leletegyüttes ismeretében — beigazolódott. Hiszen kettő kivételével egyikben sem találkozunk a férfiak öltözékére jellemző veretes övvel, fegyverekkel. De kettő kivételével mindegyikében van olyan ékszer, amely férfiak sírjában sohasem jelentkezik. 1 ' 5 5 Csallany D., Acta Arch. Hung. 10 (1959) 281—325. 6 Csallany D. idézett művében az alábbi korongok rajza vagy fényképe, síradata és korábbi irodalma található (előkerülésük sorrendjében adjuk): Nagyrév (csaknem biztosan két sírból, 1895), Ismeretlen helyről a Nemzeti Múzeumba (1896), Győr (1896), Anarcs (1902), Solt-Tételhegy (1907), Dunaszekcső-Tüskéshegy (1905), Csólyospálos (1912), Rakamaz (1914), Eperjeske (1920), Kiszombor (1928), Tápé-Malajdok (1931), Szob-Ipolymenti út (1935), Ism. leihelyű (1937), Tiszabő (1937), Kecskemét-Csongrádi út (1941), Nemeskosut (Kosúty) (1950), DerecskeFöldesi út (1951), Nagyhegyes-Elep (1955), Rakamaz-Gyepiföld (1956), Tiszabercel-Ráctemetö (1956), Nádudvar—Mihályhalom (1957), Dunaalmás (1958). Csallany leközlésében a következő korongos sírok nem szerepelnek: Szob-Kiserdő 37. sír (MNM. Tört. Múz. lelt. sz. : 2 (1937), Dormánd-Hanyipuszta B. temető 1. sír (Dobó István Vármúzeum, Eger, lelt. sz. : 60.138.1), Sárbogárd-Tringer tanya 24., 29. sírok (István Király Múzeum, Székesfehérvár), Aldebrő-Mocsáros 13., 20. sír (Dobó István Vármúzeum, Eger), Zemplén (Budinsky-Krifka V. AR 1961, 41—49,62 t.) Tiszaeszlár (Csallany D., Rég. füz. 15 (1962) 63.: három sír. A tiszaeszlári korongos női sírok adatát csak ilyen számszerű vonatkozásban tudtuk felhasználni, közelebbit sem a tárgyakról, sem összefüggéseikről nem ismerünk. Az'eperjesiTkorongtól, mint nem ellenőrzött adattól (Rég. Tan. II. 1962. 34.) eltekintettünk. 7 Tiszabercel-Ráctemetö 4. sír (Kalicz N. 1956), Dormánd-Hanyipuszta B. temető 1. sír (Szabó J. Gy. 1959), Sárbogárd-Tringer tanya 24., 29. sírok (Kralovánszky A. 1961), AldebrőMocsáros 13. sír (Szabó J. Gy. 1962), Zemplén (Budinsky-Kricka V. 1961), Tiszaeszlár (Csallany D. 1961): 3 sír. 8 Eperjeske 3. sír (ifj. Jármi Miklós—Kiss Lajos), Kiszombor B. temető 127. sír (Móra Ferenc 1928), Szob-Kiserdő 37. sír (Horváth A. János 1936). 9 Kecskemét-Csongrádi út (Szabó K. feljegyzései 1941), Rakamaz-Gyepiföld (Soltész J. bemondása alapján Csallany D. feljegyzései 1956). 10 Aldebrő-Mocsáros 20. sír (Szabó J. Gy. 1962). 11 Szob-Ipolymenti út, Derecske, Nagyhegyes, Nádudvar, Tápé, Dunaalmás. ia Hampel J., Újabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiről. (Bp. 1907) 67. 13 A női nemet meghatározó kísérő leleteknek tekinthetők ma a rombikus vagy négyzetes öntött füles ingdíszek, a felvarrható kis préselt díszű rozetták, ciprea-kagylós nyaklánc, veretek 96
