Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Rozsnyói Márton: Mezolit-gyanús szórványleletek a Bükk hegység északnyugati részén

5. telep kovaanyaga 2 db vakaró 33 db szilánk és pattinték. Cserepek : 3 db igen rossz megtartású. Ezek a nagyon változatos, a felszínről előkerült kovaeszközök, pattintékok és cserepek igen sok kérdés feltevését, egyben megvilágítását is szükségessé teszik, ugyanakkor számos kérdést nyitva is hagynak a telep, illetve telepek korának meghatározását illetően. Tegyünk vizsgálat tárgyává néhány kiemelkedő, kormeghatározó jellegű leletet, mivel a telep korának meghatározását bizonytalanná teszi az a körülmény, hogy sehonnan sem került elő fauna. Ez érthető. Hiszen a zsíros, humuszos talajban a szerves anyagoknak okvetlenül el kellett pusztulniuk, amihez hozzájárult az eső és a fagy mállasztó hatása is. A telep kormeghatározásánál tehát az előkerült leletanyag, valamint lelőkörülményeik megfigyelésén alapuló következtetések jöhetnek számításba. Az előkerült leletek közül kiemelkedik: Levélhegy-töredék, csiszolt kőbalta-töredék, csiszolt kővéső, őrlőkövek, mezolit és neolit jellegű eszközök, pengék túlnyomórészt kovaanyagból. Az l-es telepről 16 db szerszám és 129 db szilánk és pattinték; a 2-es telepről 8 db szerszám és 43 db szilánk és pattinték ; a 3-as telepről 36 db szerszám, 352 db szilánk és pattinték és 20 db cserép került elő. A szerszámok 50%-a mezolit, 50%-a neolit jellegű. Ennek a telepnek különleges érdekessége, hogy egy teljesen ép levélhegy, 1 db levélhegy-töredék, csiszolt kőbaltatöredék, egyik élén ugyancsak csiszolt téglalap alakú vakaró-penge, egy teljesen ép csiszolókő, egy csiszolókő-töredék került elő. Ami itt számunkra segítségül jöhet, az a neolit-eszközök anyaga. A bükki és bádeni kultúrában már a kőbalták céljára sokkal keményebb anyagot használtak. (Azért említem itt a bükki és bádeni kultúrákat, mert a tárgyalt telep vidékén ez a két neolit kultúra található csak.) Az említett tárgyak csiszolása is rendkívül kezdetleges, alakja ormótlan, ami arra enged következtetni, hogy esetleg régebbi a bükki és bádeni kultúránál. A 4-es telepről 5 db eszköz, 52 db szilánk és pattinték, 11 db cserép került elő. Az 5-ös telepről 2 db eszköz, 33 db szilánk és pattinték, 3 db cserép került elő. Az l-es és 2-es telepről tehát egyáltalában nem, a 3-as, 4-es és 5-ös telepről viszont már szórványosan kerültek elő cserepek. Ez azt látszik bizonyítani, hogy az l-es és 2-es telep régebbi, mint a 3-as, 4-es és 5-ös telepek. A telepeken végrehajtott rétegvizsgálat azonban ellentmond ennek. Az 1,5 m mélységű profil 40 cm vastag, teljesen azonos kulturréteget, éspedig egyetlen kulturréteget mutat. A 40 cm-es kultúrretegben semilyen olyan tényezőt nem lehet felfedezni, ami két korszak egymásratelepülését bizonyítaná. Ezek a tények az őstelep-komplexus megoldását még zavarosabbá teszik. Ha a telepek leletanyagát darabszám szerint százalékoljuk, az alábbi arányszámokat kapjuk. A 3-as telepnél az összes leletek 95,1 %-a kova, 4,9%-a cserép. Az összes eszközök 64,29%-a kova, 35,71 %-a cserép. 71