Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Szabó János Győző: Tíz év régészeti feltárásai Heves megyében

hiteles új lelőhelyek adatainak sok tucatjával gazdagodott a tudományos világ és a múzeum. A múltban valamely korszak országos lelőhelytérképén nem egyszer fehér folt maradtunk. Ma viszont lelőhelyeink feltérképezésével, az anyag megfelelő rendezésével már meg tudjuk írni, ha vázlatosan is, vidékünk településtörténetét. Nem tagadjuk, hogy lelőhely-térképeinken bizonyos aránytalanság mutatkozik. A megyei szervezet két múzeuma (az egri és a gyöngyösi) és egy helytörténeti kiállító helye (Tárnáméra) körül csoportosulnak leginkább a régészeti lelőhelyadatok. Ezért is fontos feladatunk a jövőben, hogy minden járás székhelyén és nagyobb települési központokban kiállító helyiséggel és múzeumi munkatársakkal a múzeumi érdekek érvényesülését biztosítsuk. A régészeti terepbejárások sokszor leletmentő ásatásokhoz vezettek. Leletmentő feltárást általában olyan körülmény indokol, amikor a földmunka kiterjedtebb felületet veszélyeztet, és az objektumok megmentése, az eredeti összefüggések megfigyelése, előzetes, módszeres feltárás nélkül nem végezhető el. Ilyen ásatás a megyében tíz év alatt több volt, mint előtte fél évszázad során. Ebből a munkából nemcsak a helyi szakemberek vették ki a részüket, hiszen a régészekre háruló feladatok nagyobbak voltak, mint amennyit a megyei múzeum személyi lehetőségei elbírtak volna. Hála országos múzeumi szervezettségünknek, az utóbbi esztendőkben a veszélyeztett régészeti leleteknek tekintélyes részét előzetes feltárással megmentettük Tervásatást, előre meghatározott célú régészeti feltárást a múzeum kutatói nem végeztek, és a leletmentő feladatok várható nagysága miatt erre a közeljövőben is kevéssé nyílik alkalom. Külső intézményeknek az utóbbi 10 évben végzett tervásatásai közül kiemelkedik az Országos Műemléki Felügyelőség 1957-től kezdődő feltáró munkája az egri várban, és az egri török fürdő ásatása. Tekintsük át Heves megye területén az utolsó 10 évben végzett ásatások legfontosabb adatait. Az Archaeológiai Értesítő, vagy a Régészeti Füzetek köteteiből ugyan kikereshetjük az ezekről írt összefoglaló híradásokat, de együtt sehol sem találjuk, és összességében szemlélve szűrhetünk csak le tanulságokat.

1 Őskőkor (paleolitikum) Felsőtárkány—Petényi (és Peskő-) barlang. 1955. Vértes László. Epipaleolitikus kultúra. Felsőtárkány—Tarkő fülke. 1959. Vértes László. Régészeti anyag nem került elő. Középső kőkor (mezolitikum) Fiatalabb kőkor (neolitikum) Vonaldíszes kerámia kultúrája Tarnabod—Templomföld. 1960. Kalicz Nándor. Telepanyag, négy hulladékgödör. 1 A dűlt betűs sorok tervásatást jelentenek. Csak a külső intézmények (múzeumok) kutatóinak nevét jeleztük. 328