Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)
Bakó Ferenc: Az egri műgyűjtemények története
fegyvereket tartalmaz: sodronyinget, pisztolyokat, sisakot, handzsárt, kardokat, íjat és puskát. A negyedik tárlóban magyar fegyverek vannak a végek harcaiból: csákányfokosok, tollas és gerezdes buzogányok, láncos buzogányok, „kézigránátok". Az ötödik tartalma: a zsoldos hadsereg fegyverei, úgymint mell- és hátvas, kosaras tőrkard, páncélfúró penge és kanócos puskacső. A hatodik tárló fegyverei a Rákóczi szabadságharcot idézik : rákfarkas sisakok, buzogányok, kovás karabély, pisztolyok, lőportartók. — A terem végén vízvezetékcső darabok fekszenek, az egyik cserépből, a másik vörösfenyőből. Itt egy kis fülke nyílik a kaszárnyateremből, melyben nagy méretű főző üst lóg láncon, mellette gabonaőrlő malom, török korsó, edények, a felvonó híd vasalása. A terem közepén a kúthoz vezető rövid ág elfalazásából kis fülke nyílik, ebben az 1552. évi ostromban elesett hősök csontjai láthatók. A kaszárnyateremből híd vezet át a Gergely udvaron keresztül a felső ágyúterembe, melynek beomlott menyezetét a harmincas évek elején rekonstruálták. Bent egy ágyú fekszik, szájjal a bejárat felé, mely még a Barcsay gyűjteményből maradt itt. Innen meredek lépcső visz le az alsó ágyúterem szintjére, ahol páros csigalépcső indul az alsó folyosóba, a kontrominába. A szűk folyosó boltozatát és falait szellőző nyílások és aknafigyelő lyukak szakítják meg. A folyosó déli végén emléktábla hirdeti Stella Kristóf olasz építésznek és azoknak a katonáknak a dicsőségét, akik az 1596. évi ostrom alkalmával, az ellenakna fúrása közben robbanás következtében itt lelték halálukat. A folyosó északi végén ciszterna gyűjti a vizet és lépcső vezet a bástyára. Az eddig feltárt folyosó déli végén is hasonló lépcső indul. A Setét kapu bejáratához a földszinti ágyútermen és a Gergely bástya udvarán keresztül térhetünk vissza. Az alsó ágyúteremben eredeti helyzetében felállított, 1509-ben öntött ágyúcső látható számos különböző nagyságú golyóval. A Gergely bástya udvarára kivezető folyosó végén kőből faragott, nagyméretű mozsár áll, melyet valószínűleg lőpor törésre használtak. A kiállítások rendezésével párhuzamosan tudományos kutatómunkát is végeztek a múzeum dolgozói. Az őslénytani gyűjtemény darabszáma időközben meghaladta a 100 000-et, a régészeten belül két vonalon is folyt tevékenység: a Műemléki Felügyelőség a helyreállításhoz szükséges kutatást és ásatást végzett az egri várban ; a múzeum régésze pedig évente számos leletmentő ásatást hajtott végre, főleg a megye területén. Az 1960-ban megindított munkásmozgalmi gyűjtés is igen szép eredményeket mutatott fel: nemcsak dokumentumok tömegét hozta be a múzeumba, hanem Dancza János egyes témaköröket fel is dolgozott (OTI választások Heves megyében ; A Természetbarátok Turista Egyesülete egri csoportjának története). A néprajzi gyűjtés területén folytatódott a már korábban megkezdett települési — népi építkezési gyűjtés olyan formában, hogy bekapcsolódott a megyei műemléki topográfia munkálataiba. A gyűjtés 1962-ben lényegileg be is fejeződött és már ebben az esztendőben az anyag feldolgozása is megindult. 1959 és 1961 között a tárgyi gyűjtés fő célja egy egri szőlészeti és borászati gyűjtemény létrehozása volt. A gyűjtőmunka nemcsak szép tárgyi anyagot eredményezett, hanem — 1961-ben — egy kis könyvet is, Egri borospincék címmel. A nyilvántartás és a raktári munka csak a kiállítások megnyitása után kerülhetett teljes súlyával és fontosságával napirendre. Nemcsak a költözködés és kiállításrendezés időszakának gyarapodása gyűlt össze erre az időre, hanem — különösen a régészetben és iparművészetben — tetemes régebbi anyag is várt leltározásra. Az 1962. év végére minden muzeológiai szakterületen teljes leltározottságot jelenthettünk, kivéve a természettudományt, melynek leltározásra is jogosított szakembere a múzeumban nem volt. A raktári rend kialakításában nagy segítséget adott felügyeleti hatóságunk, mert nemcsak erre a célra tervezett raktári szekrényeket, könyvespolco29
