Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Szántó Imre: Eger a Rákóczi-szabadságharc korában

tüstént kivitték Egerből, a fertőzött házakat pedig szigorú zár alá vették. Mivel pedig az ekkori közfelfogás szerint üres gyomornak jobban árt a pestis, az urak és asszonyságok vígan éltek, lakmároztak, mulatoztak, a jó egri borral gyógyítván magukat.

144 Rákóczi csak akkor döbbent rá igazán, hogy milyen tékozlás és tobzódás folyik Egerben, midőn 1710. április 4-én néhány napi fürdőzésre maga is ide érkezett. A tárházakat már ekkor nemcsak a menekültek, hanem Eszterházy Antalnak a Dunántúlról kivert hadai is fogyasztották. Pedig ,,Eger környékén mind puszták lévén az faluk, az tábor el nem fog élhetni az magazinum kiürítése nélkül".

1J£ De talán a legtöbb kárt tettek a lengyel önkéntesek, akik az ellenséget elkerülvén, sáska módjára mindent felfaltak és sanyargatták a föld népét. „Legnagyobb bajom az egri magazinum — írja Rákóczi április 11-én Bercsényinek — az melyet most emészt az lengyelség és az Dunántúlról feljött had".

146 Eger város tanácsa 1710. június 23-án az alábbi kérelmet terjesztette elő Perényi Miklós várparancsnokhoz: ,, . . . mivel tegnapi napon Nagyságod parancsolattya által Városunk lakossaira küldött beteges Lengyeleket dislocaltuk (elhelyeztük — Sz. I.) ugyan, mind azon által tudván Nagyságod szegény Városunk, hogy mind inkább mester emberbül áll, és nem szántó vető emberbül, szüntelen untatnak bennünket lovak számára szénáért és abrakért, mellyet éppen elégtelenek szegény lakosok hogy adgyanak, mert nincsen . . ."

147 Ebben az időben már a labanc magyarok is vérszemet kaptak. Nemcsak örökösen háborgatták és felverték az elszélyedt, tévelygő kurucokat, hanem a kisebb várakat és kastélyokat is vakmerően megtámadták. A császár zsoldjába szegődött hajdúk hatalmukba kerítették a somoskői puszta várat, s innen rabolták, hódoltatták a népet. Ezért Rákóczi megparancsolta Perényi Miklósnak, hogy Patay Kristóf testőr karabélyos őrnagy segítségével verje ki onnan a gyülevész hadat. Mivel azonban Perényi az egyre inkább fogyó egri gyalogságot nem merte a nagyobbszámú labanc ellen kiküldeni, a fejedelem április 19-én újból keményen ráparancsolt, hogy Réthey Ferenc helyettes várparancsokot bocsássa ellenük. Azt is meghagyta neki, hogy a siroki várba beférkőzött kóborló labancokat is szorítsa ki. Ezekkel Réthey hamarosan el is bánt, de jellemző, mennyire megcsappant az egri őrség száma, hogy már a Sirok visszafoglalására érkező 300 főnyi labanc csapat híre is olyan riadalmat okozott Egerben. Nem is csoda, hogy olvadt az őrség. Az Egerben levő mezei lovas tisztek és vitézek 1710. július 4-én az alábbi folyamodványt intézték a fejedelemhez: „Már két éve, mióta Eszterházy Dániel generálisra és Darvas Ferenc kerületi commissariusra vannak bízva, sem pénzt, sem ruhát nem kaptak".

148 Az Érsekújvár felmentésére irányuló dunántúli hadjárat vezetését Rákóczi Károlyi Sándorra bízta, kinek felesége és házanépe a Nagykároly környékén már irtózatosan dühöngő pestis elől Egerbe szándékozott meghúzni magát. A fejedelem július 25-én meghagyta Perényinek, hogy a várban alkalmas szállásról gondoskodjék.

149 Ez nem is volt kis feladat, mert Károlyiné kilencvenheted magával érkezett Egerbe. Károlyiné, Barkóczy Krisztina itt többek között összeismerkedett Bottyán János fiatal özvegyével, gróf Forgách Juliannával is, aki férje halála óta (1709. szept. 27.) állandóan Egerben lakott. De Károlyiné a többi úri néppel együtt nemsokára kiköltözött a városból az újból erőre kapott pestis dühöngése miatt és a Tisza és Komáromy, Perényi Miklós 152. 1. Archívum Rákóczianum, III. 260. 1. Archívum Rákóczianum, III. 93. 1., Komáromy, Perényi Miklós 152. 1. EÁL Eger városi iratok, 1710. Nr. 37. Esze, Kuruc vitézek folyamodványai 512. 1. Archívum Rákóczianum, III. 460. 1. 287