Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)
Szántó Imre: Eger a Rákóczi-szabadságharc korában
Rákóczi Ferenc Eger védelmi rendszerére vonatkozólag 1708. szeptember 24-én a következő tájékoztatót küldte Bercsényihez: „Ezen praesidiumban (erősségben — Sz. í.) mostanában két seregnél több nem tanáltatik: hogyha mindazonáltal megszállástul tarthatna az ember: legalább ezer emberre szaporítani szükséges lészen: melyre nézve, az szükségét látván, idein kell Szent-Péterinek committálni (rábízni — Sz. 1.), hogy az mennyiben azon számot el nem érné Prinyi Miklós szere és Csajági maradékja: pro supplemento (kiegészítésül — Sz. T.) az Jászságrul, Miskolcz tájékárul és az szendrei processusból (járásból — Sz. I.) jó fegyveres embereket szedne — pro supplemento ezekhez adjungálván (csatolván — Sz. I.) azokat is, az kik az Sajó és Hernád városokbul kitelhetnek; de mivel ezeknek is kevés hasznát vehetjük, hogyha az fejek nem jó lészen, Vas Sándor penig, a mint tapasztaltak, nem arravaló, s felettébb is okos : in illó casu (abban az esetben — Sz. I.) szükséges Rétéi Ferencz melli vagy Prinyi Miklóst, vagy ha az papoknak zabolát akarunk vetni, magát SzentPéterit rendelni, hogyha más alkalmatosabb nem tanáltatnék; és akárki légyen az: de annak instructio (utasítás — Sz. I.) adattassék, és az vár hívségére újonnan megeskettessék ... Az papoknak és rácoknak beszorulásokat nem kell megengedni, az egy vén püspeken kívül, az kinek, úgy látom, bízhatni hívségében: úgyis ha ez szabad-akaratjára nem hagyattatnék és hozzája való kételkedésünket tapasztalná, az mint az elmúlt panaszibul is észrevettem;hamarébb fordítaná elméjét az ártalomra... 307 Vass Sándor brigadéros halála után Rákóczi 1709. áprilisában az egri várat, ezt a fontos stratégiai jelentőségű helyet, Perényi Miklós kezére bízta. 1C8 A fejedelem De Rivière által kioktatta az új várprancsnokot a vár védelmének módjaira, s megmagyarázta neki, hogy az ostrom idején a megtört és lerontott kőfalak helyett még erősebb töltéseket csináltathat. 109 Perényinek megnyugvására szolgálhatott, hogy a várban puskaport, ágyút, golyót, mindenféle lövőszerszámot, salétromot, ólmot nagy mennyiségben talált, s a rendes kutakon kívül az Eger patakig terjedő földalatti boltozatokban összegyűjtve elegendő friss víz állott rendelkezésére. 110 . Már ekkor Heves megyében is szedte áldozatait a rettenetes döghalál, a pestis, mely végigsepert Magyarországon és sokkal több áldozatot kívánt, mind maga a hat év óta folyó háború. De az egriek e nehéz időkben is erejüket felülhaladó mértékben kivették részüket az áldozatvállalásból. Egyrészt mint katonák, hajdúk szolgáltak és verekedtek a különböző csatamezőkön. A fejedelem a katonáskodó egriek számára adómentességet biztosított. 1709. május 22-én az alábbi leiratot intézte a város közönségéhez adómentesség ügyében: ,, . . . Mind a Városnak, mind pedig Magyar és Rácz Nemzetbül táborozó lakos Híveinknek alázatos Instantiájik élőnkben jővén tudhassa hűségtek magát alkalmaztatni. Közönséges Kegyelmes Resolutionkat és a Haza Végezését praesentibus adgyuk értésül: hogy tudnillik valamint az Nemes Kunságok, Jászság, Hajdú Várossi, s más hasonló szabadsággal élő Híveink között, úgy ezen Városban is, mind azok, aki kik személlyekben hadakoznak, az Országnak mindenféle Contributiotul simpliciter eximáltattak (egyszerűen kivétettek — Sz. 1.). Ezen beneficium mindazonáltal nem extendáltatik (terjed ki — Sz. I.) azokra, akik soldosok által szolgálnak". 111 Rákóczi felismerte a népnek a szabadságharctól faló elfordulásából fenyegető veszélyt, és a paraszti követelések kielégítésének törvényes ígéretével akarta az 1708. Archívum Rákóczianum, II. 342—343. 1. Archívum Rákóczianum, II. 470., V. 248. I., Komáromy, Perényi Miklós 132. 1. Archívum Rákóczianum, III. 313—317. 1., Uo. 203. 1., Komáromy, Perényi Miklós 153. 1. Archívum Rákóczianum, III. 203. 1. EÁL Eger városi iratok, 1709. Nr. 17. 281
