Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)
Szántó Imre: Eger a Rákóczi-szabadságharc korában
lem a szenátoroktól körülvéve megjelent az ország sátorában. 92 Az egyetlen Rákóczi oldalán álló (egri) püspök elsők között írta alá azt a végzést is, amely az osztrák házat a magyar tróntól megfosztottnak nyilvánította. De Telekesynek az ónodi gyűlésen tanúsított magatartására talán a legjellemzőbb magának a püspöknek az ország nádorához, Eszterházy Pálhoz intézett későbbi folyamodványa. Ebben Telekesy többek között ezeket írja: ,, . . . Én szegény megöregedett lelkipásztor ezelőtt hét esztendővel látván, hogy nemcsak az erdélyi, de a körülöttem lévő püspökségek úgymint váradi, váczi, nitrai, sőt esztergomiak is nagyobb része lelkipásztorok, avagy püspökök nélkül vannak, hogy mindezek, a magam egri dioecesisemmel (püspökségemmel — Sz. Г.) együtt, a ki 13 vármegyéből áll, lelki főpásztorok nélkül ne maradjanak, s a catholica religio (katolikus vallás — Sz. I.) sok esztendőkig helyre sem állható fogyatkozásban se essék, megszánván a Krisztus vérével megváltott és mind annyi püspökségi helyen az oltár s pásztor nélkül hagyott lelki juhoknak sokaságát . . . sokakban kéntelenítettem nem annyira velők egyet érteni, mint a reám és szegény alattam való egyházi és szerzetes fraterimra adózásban a kemény igát viselnem . . . Ónodban nagy parancsolat alatt gyűlés hivatván compareálnom (megjelennem —Sz. I.) kellett nagy kintelensigemből; meg nem gondolván, hogy arra az átkozott detronizatiora (trónfosztásra — Sz. I.) fakadjanak ... én soha őfelsége kegyelmes urunk királyunk ellen nem tusakodtam, ellene fegyvert nem fogtam, s most is oly híve vagyok, mint annak előtte, hogy erre a tündéres földre csak nem erővel hoztak, melyről testimoniumot (bizonyságot — Sz. I.) is készek azon főtisztek (Heister, Croix, Viard és Wallis — Sz. I.) adni". 93 I. József király az ónodi gyűlés trónfosztó határozatának kimondása után XI. Kelemen pápához fordult és arra kérte, adjon az esztergomi érseknek felhatalmazást arra, hogy a szabadságharchoz csatlakozott egyházi személyek ellen törvényesen eljárhasson. A pápa 1709. augusztus 17-én brévét bocsátott ki Keresztély Ágost prímáshoz, amelyben meghagyta minden egyházi embernek, hogy azcnnal álljon el Rákóczi ügye mellől. Büntetésül kilátásba helyezte a viselt méltóságtól és javadalomtól való megfosztást. Ez a magyarázata annak, hogy Telekesy István egri püspök az ónodi trónfosztás után egyenesen távoltartotta magát mind Rákóczitól, mind a szabadságharc más híveitől. 1 ' 1 Az 1708. november 22-én tartott sárospataki gyűlésen már meg sem jelent, ami nem kis feltűnést keltett. Az egri püspök ekkor már nemcsak maga igykezett félrevonulni, hanem káptalanát és papságát is törekedett visszatartani a szabadságharctól. Keresztély Ágost prímás 1709. december 18-án kelt levelében a Rákóczi pártján álló és pozsonyi palotájában meg nem jelent papokat állásuktól és javadalmaiktól megfosztotta. Bár Telekesy később bebizonyította, hogy a maga hűségét még a pozsonyi ítélet előtt jelentette, az elmozdított papok között — Pethes András egri nagypréposttal és az összes egri kanonokkal együtt — ő is szerepelt, annak ellenére, hogy a rövid határidőre és betegségére való tekintettel nem tudott Pozsonyba utazni. 95 De Viard császári tiszt 1710. május 18-án Rozsnyóról kelt levelében írja, hogy Telekesy püspöknek, mind a káptalannak és az egész klérusnak ebben az ügyben előtte ismert ártatlanságát az érsek-prímásnak előadta és figyelmébe ajánlotta. 90 92 Márki, II. Rákóczi Ferenc, II. köt. 5—6. 1., Aldásy Antal : Az J 707. évi ónodi országgyűlés története, Századok, 1895, 631. 1. y:i Balássy, Adatok 404. 1. Leskó, Adatok, IV. 486—490. 1. ü4 Csanády, Telekesy 108—111. 1. 95 Leskó, Adatok, IV, 485—486. 1., Egri érs. gazd. lt. Acta intraneorum, rakt. sz. 157. Nr. 944. Acta Tempore Installations D. Exc. Emerici Csáky Archi-Episcopi Colucensis in Episcopatum Agriensem vivente adhuc D. Steph. Telekesy. Nr. 18. 98 Egri érs. gazd. lt. Acta intraneorum, rakt. sz. 157. Nr. 944. Nr. 2. 278
