Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)
Szántó Imre: Eger a Rákóczi-szabadságharc korában
Rákóczi Ferenc 1706. február 20 körül újból ellátogatott Egerbe és itt maradt április 21-ig. Bevonulása sokkal szerényebb keretek között történt, mint az előző évben. A fejedelem távozása után április 29-én a kistapolcsányi táborból kelt levelében intézkedett, hogy Heves megye adjon ,,az Praesidiumoknak jó rendben való conservatiójára" (a váraknak . . . megőrzésére — Sz. I.) Eger várához 20 szekeret és 40 gyalog munkást. 8 . Közben Erdély Forgách Simon és Károlyi Sándor hibájából elveszett. A kegyetlen Rabutin Erdélyből jövet a Tiszántúlon át Szolnoknál átvitte seregét a DunaTisza közére, hogy az erdélyi császári sereg Stahrenberg Guidó dunántúli parancsnok seregével egyesülhessen, majd innen váratlanul Eger felé fordult. Rendkívül veszélyesen alakult most a hadihelyzet; éppen Esztergom elvesztésének napjaiban egy erős ellenséges sereg garázdálkodott az ország szívében. Rákóczi Eger és Kassa elvesztésétől tartott. Ezért mindent elkövetett annak érdekében, hogy megoltalmazza Rabutin seregétől az egri várat. ,, . . . Ha az ellenség Eger felé venné útját — írja a fejedelem 1706. augusztus 5-én gróf Barkóczinak —, Kegyelmed az hatvani hajdúkat is szállítsa Egerbe, hogy azon erősség több hadakkal is muniáltassék" (erősíttessék — Sz. I.) 81 Majd augusztus 11-én az esztergomi táborból azt írja Barkóczinak: „...Nemzetes Vitézlő Márjássy Ádám generál-adjutánsunkat oly pátens-parancsolatunkkal leküldöttük, hogy az luczi, ónodi és emődi és több a tájon lévő helységekben hazaoszlott hajdúságot felszedvén és csoportokra gyűjtvén, Kegyelmed commendója alatt való táborban vigye; —• a kiket, jóllehet ha az ellenség Eger felé venné útját, tali in casu (ebben az esetben — Sz. I.) Kegyelmednek azon várban kelletik beszállítani; mindazonáltal, hogy az föld népe ne lármáztassék, s annyival inkább el ne rémüljön . . ," 82 Rabutin mintegy tízezer főnyi seregének közeledtére augusztus végén nagy riadalom támadt Egerben. A császáriak felégették és megszállták a kurucoktól elhagyott Szolnokot, Egerben Barkoczi és Vas Sándor várprancsnok betegen feküdtek. Bercsényi főgenerális sietve termett Egerben, s a városban élő ,,rác" és német polgároktól beszedette a fegyvereket. A várat megrakta Esze Tamás ezredével és parancsba adta, hogy Rabutin érkezéséig a polgárság, amely a várban a védelemre nem szükséges, 24 órán belül vonuljon ki a városból a szerzetesekkel és papsággal együtt. Magának a fejedelemnek is az volt a véleménye, hogy ,,az ráczot és németet Egerben absolute bennhagyni nem kell; mert mindenkor mindazkettőt azcn helységnek mételyének tartottam". 83 Telekesy Jstván püspök, — mivel nem állt rendelkezésre elegendő szállító eszköz —, legalább a templomi szereket, arany és ezüst edényeket igyekezett biztonságba helyezni Rabutin rabló hordái elől. Ezeket végül is Rétéi Ferenc alparancsnok őrizetére bízta a várban. 84 Bercsényi Miklós szeptember 8-án a következőkben számol be a fejedelemnek a város és a vár helyzetéről: ,, . . . Én tegnap az várat itt megjártam egészen, s megvizsgáltam minden készületjeket . . . Vas Sándor Uram most is bádgyadtan van, tegnap is elszédőlt az járásban, Barkoczi Uram penig az ágy fenekit nyomja. Esze Tamást is tegnap behoztam, kedvet csináltam nekik az defensióra (védekezésre — Sz. I.). Fogyatkozását semmibül sem tanáltam az várnak, csak borbul, kirül is disponáltam (rendelkeztem — Sz. L). . . Az (egri lakos) német- s ráczoknak most van 80 EÁL Közgy. jkv. 1706, 143. 1. 81 Archívum Rákóczianum, I. 444. 1. 82 Archívum Rákóczianum, I. 446. 1. 83 Archívum Rákóczianum, I. 610—611. 1. 84 Leskó, Adatok, IV. 542. 1. 276
