Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Bakó Ferenc: Az egri műgyűjtemények története

Népművészeti kiállítás. Kántor Sándor karcagi mester munkái ben mikófalvi kötény, bölcsőtakaró kendő, búcsústarisznya; a másikban Boldog község ma is virágzó népművészetének néhány képviselője: hímzett blúz, vállkendő, fejkendő és zsebkendő. Az ajtók mellett még egy-egy tárlóban pásztorok és parasztok fa faragványaival ismerkedhet meg a látogató: csanak, karikás ostor, sótartó, fokos, guzsaly, mángorló és fakanál van a vitrinekben, mint a faragások legjellemzőbb darabjai. A negyedik és ötödik terem tárgyai a napjainkban is működő népi-iparművészek alkotásai az egész ország területéről. A legnagyobbrészt szövetkezetben dolgozó népművészek itt bemutatott tárgyai az elmúlt esztendők termésének javát adják. Kerámiában a karcagi Kántor Sándor, a hódmezővásárhelyi Vékony Sándor, a nádudvari Fazekas István, továbbá a szekszárdi Tamás József és Steig István mutatkoznak be. Hímzéseket és szőtteseket állít ki a hevesi, a balassagyarmati, a mezőkövesdi, a sárközi háziipari szövetkezet és még többen. Mindkét teremben állítottunk ki faragványokat is, melyek közül kiemelkedő jelentőségű Nagy Ferenc tabi népművész díszkürtje, domborműves figuráival. A faragók között két hevesmegyei van: Ostoróczky József szűcsi faragópásztor és Simon Károly szilvásváradi erdész. A következő két terem Legányi Ferenc, egri gyűjtő több évtizedes munkásságának eredményéről ad számot. A Föld történetének különböző korszakaiból származó ősnövénytani és ősállattani maradványok — lenyomatok — időrendben sorakoznak és fejezeteket ismertetnek meg Földünk többszázmillió éves fejlődéstörténetéből. A kiállítás végén Reskovits Miklós, ugyancsak egri magángyűjtő lepkegyűjteményéből láthatunk három csoportot. 26