Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Kovács Béla: A Dobó István Vármúzeum cseréppipái

A DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚZEUM CSERÉPPIPÁI Az egri várban az 1925 — 34 között folyó ásatások alkalmával több száz cseréppipa került elő, amelyeket a Dobó István Vármúzeumban őriznek. Az ásatásokra vonatkozó dokumentációs anyag elveszett és így a leletcsoportra vonatkozóan sem az előkerülés helyét, sem a rétegeket, amelyből a pipák előkerültek, megállapítani nem lehet. A pipák feltűnően nagy száma (mintegy 700 db) és a formák változatos gazdagsága indokolja azt, hogy ezzel az anyaggal foglalkozzunk. A cseréppipa a török kortól kezdve a várak vastag kultúrrétegének egyik leggyakoribb lelete, de nagy mennyiségben kerül elő a hódoltsági területek városaiban is, hiszen a dohányzás a török által elfoglalt városokban éppen úgy elterjedt, mint a várak katonái között. A pipákról eddig csak szűkszavú leírások jelentek meg.

1 összehasonlító anyag tehát alig állt rendelkezésünkre; ezért e tanulmány elsősorban csak az adott leletanyagból, annak formai, díszítésbeii sajátosságaiból és az esetleges néprajzi párhuzamokból vonhatja le következtetéseit. A dohány és a dohányzás elterjedését e rövid tanulmány keretében nem áll módunkban nyomon követni és a Magyarországra vonatkozó adatokat Takáts Sándor a dohányról szóló tanulmányában lényegében össze is gyűjtötte.

2 Szükségesnek tartjuk azonban, hogy a dohányzóeszközök fejlődéséről rövid áttekintést adjunk. A dohányzás legősibb és legkezdetlegesebb módja kétségtelenül az összesodort és meggyújtott dohánylevelek szívása volt. Ezt a módot számos azték és maya ábrázoláson megfigyelhetjük,

3 de erről a dohányzásmódról tanúskodik Kolombus kortársa, Las Casas püspök 1492-ből származó leírása, majd az Újvilág felfedezéséről és leírásáról szóló számos tudósítás.

4 1 Budapest története III. Budapest a törökkorban. Függelék 3. Garády Sándor: Agyagművesség, 399—400. CXLTI. t. 6—9. Dr. Kalmár János: A fiileki (Filakovo) vár XV—

XVII. századi emlékei. Régészeti Füzetek II. 4. Bp. 1959. 37, LXXVIII. t. Muhi elpusztult középkori falu tárgyi emlékei (Leszih Andor ásatásai). Összeállította Éri István és Bálint Alajos. Régészeti Füzetek. II. 6. Bp. 1959. 43. és XVI. t. 5; 50. és XVT. t. 4. (1937. évi ásatásból.) ifj. Fehér Géza: A pécsi Janus Pannonius Múzeum hódoltságkori török emlékei. JPM 1959. Évkönyve. Pécs 1960. 119—121, 132; XXXVIII. t. 1—25. (A város területéről szórványleletekből és ismeretlen lelőhelyről.) A dolgozatban szereplő rövidítések: M: = magasság, H = hosszúság, SzÁ = száj-átmérő Ltsz = leltári szám. 2 Takáts Sándor: A dohány elterjedése hazánkban. Művelődéstörténeti tanulmányok a XV—XVII. századból. Bp. 1961. 256—267. Vö. Garády i. m. 3 H. Aschenbrenner

—Dr. Günther Stahl: Handbuch des Tabakhandels. 6. Auflage. Oldenburg, 1950. 24. Új Idők Lexikona, 7 kt. 1776. lap utáni tábla. Bp. 1937. 4 Aschenbrenner

—Stahl i. m. 17—19. 235