Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Ifj. Fehér Géza: Hódoltságkori fémművességi kérdések. Az egri török ezüstkupa. Az egri várból származó török pecsétgyűrű

A ciprus-díszítőelem elterjedése is széleskörű. Megtaláljuk — többek között — keramikában.,

26 bőr27 és szövőművességben.

20 Tahsin Öz közlése

29 szerint is a XVI— XVII. századi török szövetek egyik leggyakoribb díszítménye a ciprus. A legszebb XVII. századi példányon többször ismétlődő médaillon alapon leveles ágakkal, szekfükkel, tulipánokkal és két galambbal övezett két ciprusfát látunk.

30 Hazai XVII. századi török anyagban sem ismeretlen a medaillonos díszítés: réz31 (8—9. kép) és szövőművességi

32 (10—13. kép) emlékek között is előfordul. A felsorolt számos adat is mutatja, hogy az egri ezüstkupa díszítményei általánosságban sem tekinthetők kifejezetten ötvösségi jellegzetességeknek, s még kevésbé tarthatók csupán a XVI. századra jellemzőnek. — A medaillonok általános formája szinte évszázadokon keresztül változatlan, a teret kitöltő díszítés változatosságát és a kiviteli finomságát viszont — az előállítás idejétől eltekintve — az iparos alkotókészségén túl, mindig elsősorban a felhasznált nyersanyaghoz igazodó készítési eljárás szabja meg.

33 Az egri kupa formai és díszítési sajátosságainak rövid áttekintése után. vegyük számba a — pontosabb kormeghatározásához támpontul szolgáló — hazai ötvösemlékeket. A Magyar Nemzeti Múzeum keleti, többnyire arabeszkes díszű ezüstcsészéi között több régészeti lelettárgy is előfordul. Közte hat olyan ötvösmű is. amely Torontál megyében a módosi járási Keresztúr puszta földmunkáinak leletegyüttese volt.

34 (14. kép.) E csészék díszítő technikája a vizsgált kupáéval nagyjából megegyezik. Maguk a díszítmények, — habár elnagyoltabbak, kezdetlegesebb kivitelűéi, is — jó párhuzamot szolgáltatnak az egri kupáéhoz. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében 17 hasonló technikai kivitelű és díszítményű ezüstcsészét

25 találunk még. századi falicsempe borításán is. (G. Migeon i. m. 299., 249. kép. Vö. Glück H., Török művészet. Bp.—Konstantinápoly 1917. 24. kép). 25 F. Sarre—F. R. Martin, Die Ausstellung von Meisterwerken muhamedanischer Kunst in München 1910. München 1912. I. 19. és 33. t.: két XVI. század második feléből származó finomművű könyvkötésen (F. R. Martin stockholmi gyűjteményében). 26 G. Migeon i. m. 301. 251. kép: az isztanbuli régi szeráj XVI. századi falburkolatán, továbbá a Szultán Ahmed dzsámi fentebb (24. sz. jegyzetben) említett falburkolatán. Utóbbinál a ciprusok a médaillon két oldalán helyezkednek el. 27 F. Sarre—F. R. Martin i. m. I. 30. t. : XVI. század utolsó negyedéből származó könyvkötésen (Ph. W. Schulz berlini gyűjtő tulajdonában). 28 Ugyanott, I. 45. t.: XVI. századi állatábrázolásos perzsa szőnyegről (Schwarzenberg gyűjtemény, Bécs); 49. t.: XVI. századi ún. „Baumteppich"-ről (C. F. Williams, Noristown USA tulajdonában) ismerünk még ciprusokat. 29 T. Öz, Türk kumas ve kadifeleri (Török szövetek és bársonyok) II. Istanbul 1951. 229. 30 Ugyanott, LXXVIII. t. 31 Réztál az esztergomi Balassa Bálint Múzeum anyagából. Leltári száma: 53. 566. 1. Közli: G. Fehér jun,, La tente turque du Musée National Hongrois. Folia Archaeologica XIII. (1961) fig. 71/1, 72. 32 Török sátor. (Magyar Nemzeti Múzeum; leltári száma: 54 1927.) G. Fehér jun., Folia Arch. XIII. (1961) 213—223. 33 Például az anyag és technika természetéből következik, hogy textiliák rátétes díszítményénél (1. a 10—13. képeket) nincsen olyan aprólékos, finom kidolgozásra lehetőség, mint a fémművesség cizellált készítményeinél. 34 Leltári számuk: 17/1887. 1—6. — A 14. kép 1. alatt bemutatott sejtszerűen bordázott ezüstcsésze — medaillonokkal kombináltan — perzsa anyagban is előfordul. (L. fentebb a 21. sz. jegyzetet.) 35 Leltári számuk: 257/1871, 267/1874, 36/1887, 4/1889. 1, 56/1891. 6—8, 22/1901, 52/1908. 1, 2/1916, 11/1947, 301/1949, Jank. 178, Jank. 179, 55. 445. C, 55. 447. C, 55. 448. С A felsorolt csészék legtöbbjét — a keresztúri leletegyütteshez hasonlóan — már a leltárkönyvekben is a XVI. századra határozták meg. — Ezen emléktárgyak zömét díszes, lapított félgömbszerű köldökkel is ellátták; több edény közepét ezen kívül forgatható fejű, öntött fekvő állatalakkal (oroszlán 217