Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)
Ifj. Fehér Géza: Hódoltságkori fémművességi kérdések. Az egri török ezüstkupa. Az egri várból származó török pecsétgyűrű
A fedeles kupa az oszmán-török műipar kedvelt edénytípusának látszik: különböző anyagból, többféle kivitelben fordul elő. Zübeyir Hamit Kosay törökországi néprajzi anyagban közöl — az egri ezüstkupához hasonló — fedeles 13 és fedél nélküli vörösrézkupát, 11 annak bizonyáságul, hogy e régi formák ott napjainkig is élnek. A British Museumból XVI. századi oszmán-török porcelánkupát 15 (6. kép), budavári régészeti leletből pedig — a törökkor emlékeként — vörösréz kupafedőt 16 (7. kép) ismerünk. Előbbinek az alakja és fülének formálása azonos az egri kupáéval, utóbbi pedig egészen közelálló párhuzam az ezüstkupa fedőjéhez, — azzal a különbséggel azonban, hogy szerényebb igényeket kielégítő példány, amelynek a pártázata is jóval egyszerűbb kivitelű, tetejét pedig díszes medaillonok helyett vésett pontsorok díszítik csupán. A törökkor elég gyakori jelensége lehet, hogy azonos típusú edényt különféle anyagból, különböző kivitelben készítenek. Fekete Lajos tanulmányából 17 megtudjuk, hogy a budai Ali cselebi háztartási edényei között például számos ,,hoqqa" nevű szerepel. Közülük 19 porcelánból, 5 rézből, 1 „yáqüt"-ból (drágakőfajta) és 1 ezüstből készült. Egyiket aranyozással is díszítették. Ha a tárgyalt porcelánkupa és vörösréz kupafedő párhuzama mellett csupán az egri kupa tetejének finomművű, gótikus jellegű pártázatai tekintenénk, műtárgyunkat ezek alapján is nagy valószínűséggel helyezhetnénk a XVI. századba. Az egri kupa fedelének pártázati liliomja {1. kép), oldalának medaillon-díszítőformája (1. kép; 4. kép), valamint abroncs-talapzatán ismétlődő ciprus (/. kép; 5. kép) az oszmán-török, perzsa és arab műipar különböző ágaiból jól ismert. A bemutatott stilizált liliomdíszt bronzművességi, 1 * fafaragó 1 ", valamint építészeti-" emlékeken egyaránt megtaláljuk. A kupán látható médaillon formához az ötvösség,1 vas-,-- bronz-,3 agyag21 és bőrművesség 25 bőven szolgáltat párhuzamot. 18 Z. H. Kosay, Türkiye halkïnïn maddí kültörüne dair arasti'rmalar II. Kap-kaçak. (Törökország népe anyagi műveltségének kutatása II. Konyhaeszközök) Türk Etnografya Dergisi (Török Néprajzi Dolgozatok) II. (1957) Ankara. XXIII. t. " Ugyanott, XV. t. 15 E. Diez—O. Aslanapa, Türk sanat'í (Török művészet) Istanbul Üniversitesi Edebiyat Fakültesi Yayïnlarïndan No 627. {Az isztanbuli egyetem Bölcsészeti Karának 627. sz. kiadványa) é. n. 231. 417. kép. 18 Magyar Nemzeti Múzeumban; leltári száma: 61/1897. 54. Építkezésnél, ismeretlen lelőkörülmények között került elő. 17 Fekete L., Egy vidéki török úr otthona a XVI. században. MTA I. Oszt.-közi. XV. (I960) 97. 18 J. Bourgoin, Les arts arabes. Paris 1873. 76. t.: kairói XVI. századi ajtóveret-részletek. Is Ilyen pártázattál díszítették IV. Murád (1623—1640) Top Kapu Szerájban őrzött ébenfa trónjának háttámláját is. ' M H. Saladin, Manuel d'art musulman I. L'architecture. Paris 1907. 505. 373. kép: az isztanbuli Bajezit szultán dzsámi (épült 1497—1505) jobb oldalbejárata fölötti pártadíszsoron. 21 Ezüstcsésze, bordázott öblében háromszor ismétlődő medaillonnal. Közli: Persian art. An illustrated souvenir of the exhibition of persian art at Bourlington House. London 1931. katalógus 22. és 28. oldalain. "G. Migeon, Manuel d'art musulman IL Les arts plastiques et industriels. Paris 1907. 236. 195. kép: finomművű, áttört medaillonos ajtóveret, — a kairói Arab Múzeum gyűjteményéből. 2:i J. Bourgoin (i. m. 75. t.-n) egy kairói kút faajtajának medaillonos bronzveretét közli. 24 C. E. Arseven, L'art Turc depuis son origine jusqu'à nos jours. Istanbul 1939. 3. t.: I. Mehmed (1402—1421) brusszai Jesil türbéjének belsejében a falat — az egri kupáéhoz hasonló — medaillonos csempedísszel látták el. — Ilyen medaillont látunk az isztanbuli III. Murád (1574 — 1595) türbe (G. Migeon i. m. 298. 248. kép), valamint az isztanbuli Szultán Ahmed dzsámi XVII. 216
