Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Troján Marian József: Egy egri kőfaragójel és sziléziai vonatkozásai

„ . . . Dóczy Orbán püspök idejében indult meg a nagyszabású építkezés, 1486-ban foglalván el méltóságát, püspökségének első évében a munkálatok a pillérek alapozásán és néhány kősoron túl nem jutottak".

8 Fentiek alapján megkíséreljük felvázolni az egri gótikus székesegyház kövein található kőfaragójel tulajdonosának vándorútját. A boroszlói városháza kőfaragói sorában Paul Preusse vei Pausche nevével találkozunk, aki kikerülve Regensburgból a Roritzerek műhelyéből, a XV. század hetvenes és a XVI. század húszas évei között évekig keleti szászföldön, Luzycében és Alsó-Sziléziában tevékenykedett. P. P. vei Preusse megemlítése azért szükséges, mert az M. Zlat által összegyűjtött és felsorolt jelek között 18-as szám alatt egy olyan jel található, amely egy Preusse munkatársaként működő kőfaragónak kézjele. M. Zlat azt írja, hogy a boroszlói városháza gazdagon díszített három ajtókeretét a refectorium és a hercegi terem között, Preussével és segítőtársaival kell összefüggésbe hozni. Úgy tűnik, hogy Preusse csak a rajzok szerkesztője volt, míg a kivitelező legtöbbször a 18-as számú jelet használó kőfaragó. Ez a jel hatszor ismétlődik más jelekkel együtt, még pedig jól látható helyeken mind a három kereten.

9 A 18-as számú jel azonos az Egerben találhatóval. (2. sz.) Alakja Y betűre emlékeztet és a keleti szász, valamint luzycei páholyokban használtakkal rokon. Ezt a feltevést igazolhatja az tény, hogy a jel tulajdonosának működési területe a páholyéval nagyjából egybeesik. Munkáját mint segéd a Mitveide-i templom építésénél (1443—76. között) kezdhette el, azután Preusse-vel Westfaliai Arnold keze alatt dolgozott Meissen várában 1480 előtt. Boroszlóban 1480—90. között, a városház építésénél működött. Eközben ismeretlen okokból vándorútja Egerbe vezet, ahol 1486 körül dolgozott. Innen került újból Boroszlóba, s ott Preusse-vel dolgozott együtt a továbbiakban. Pirnában faragja a templom köveit. Előfordul még Lwówekben (Löwenberg) 1522—24 között és Lipcsében a XVI. század első felében.

11 A felsorolásból az tűnik ki, hogy legkorábban 1470 körül és legkésőbben 1524 körül mutatkozik a jel: kb. 50 év az az időtartam, amely időszak alatt a jel tulajdonosának kőfaragóként kellett tevékenykednie.

12 Ez a mai viszonyok között sem ritkaság és akkor is előfordulhatott. Egri tevékenysége a felvázolt határokon belül van, ha alapul vesszük a kassai sírkő szerinti keltezést (1486). Miként jött ide, mi volt az oka annak, hogy útja dél felé vezetett? — Lehet, hogy kassai kapcsolatai, vagy az akkori egri püspök híre és nem kevésbé a püspökség vagyona tette lehetővé egy nagyszabású építkezés megkezdését. Kimerítő feleletet erre az érdekes kérdésre csakis a szász, cseh, sziléziai, magyarországi és Kassa környéki leletanyagra és levéltári kutatások eredményeire támaszkodva és ezeknek a területeknek a kutatóival együttműködve adhatunk. Tróján Marian József 207