Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Bakó Ferenc: Az egri műgyűjtemények története

Részlet az első állandó kiállításból. Második terem, középkori kézművessé) féle fegyverek érzékeltették: puska, pisztoly, kard, buzogány, csákányfokos és jellegzetes török fegyverek, mint íj nyílheggyel, egyélű görbe szablya, kerek pajzs és beütött ezüsthuzalokkal díszített sáncpuska. A hadi felszereléshez tartozott a csillagtaréjos sarkantyú és a lópatkó. A terem középső, nagy falára az 1552. évi várostrom metszet nyomán rekonstruált - kinagyított képét festették fel. A teremben a hagyományos fegyverek mellett olyanok is láthatók voltak, mint a szerszámból alakított fejsze, bárd, csákány, fokos és csáklya, vagy a leleményes, cserépből készített „tüzes labda". A végvári katonaság mindennapi életét változatos formájú és díszítésű kerámia mutatta be, a kézművesség munkaeszközeit pedig csákány, fejsze, ácsszekerce, fúró és sebész szerszámok képviselték. A negyedik terem témája a XVI. sz. második felének hadtörténete, a török hódoltság és a Rákóczi szabadságharc volt. A végvári harcok idejéből aknafigyelő dob, szablyák, lovas kard, háromélű hegyes tőr mellett használati tárgyak: hímzések, kályhacsempék is helyet foglaltak itt. Eger török korszakára (1596-1687) utalt egy falra akasztott török ladik szőnyeg (alatta egy török férfi turbános sírkövével). Ugyanebből az időből fegyvereket (páncél-ing, csúcsos sisak), lószerszám tartozékait, tevekolompot, lapostalpú kengyelt, állkarikás zablát és használati tárgyakat láthattunk itt, valamint cserép és vörösréz edényeket, perzsa és kínai porcelánokat, török papucs maradványait, övcsatokat, nyakláncot és pénzt. Egy tárló a kerámián kimutatható török-magyar kölcsönhatásokkal foglalkozott. Kuriózum az egyik, Pozsonyban székelő egri püspök, Radéczi István által adományozott eredeti armális levél, melyet udvari bolondja nyert tőle. A XVII. század művészetéből Rugendas és Van Lyn egy16