Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–62)

valószínűleg — legalább is részben -- egy kályhához tartozhattak. Készítésüknek idejét, a lelőkörülményeket, anyagukat és díszítésüket figyelembe véve, a XVIT. század végére tehetjük. A gótikus folyosó padlásán, az emeleten feltárt aknákban, az épület elpusztult K-i részének feltárásakor, valamint az É-i falszoros felső, újkori törmelékrétegében nagy számú sima, mázas és mázatlan kályhacsempét találtunk. Ezek közül a legrégibb sem lehet idősebb a XVIII. század II. felénél. Készítésüknek korát az ezekkel együtt előkerült leletek és a ma is használt kályhacsempékkel egyező, a külső lapra merőleges helyzetű keret kialakítása alapján a XIX. század elejére helyezzük. Ezek lehettek a gótikus épületben legutoljára használt cserépkályhák, amelyeknek egy részét lebontásuk után a folyosó padlásán raktározták.

n Ezekkel együtt találtunk néhány nagyobb méretű, zöldmázas, indás-leveles-fürtös díszítésű töredéket {60. kép), amelynek sarokképzése hasonló a palota Ny-i termének (I/J.) DNy-i sarkán feltárt újkori bejárat kávájának belső kialakításához. Feltehető, hogy ezek a kályhacsempék a XVJII. század II. felében készültek. A kályhacsempék mellett igen sok tál alakú kályhaszemet találtunk a palota környékén."'

2 A palota feltárása során alig találtunk ilyen darabokat. Ezek az egyszerűbb helyiségeket fűtő kályhákhoz tartozhattak. Nagy számban akadnak köztük zöldmázas és mázatlan darabok egyaránt. A feltárás során talált tál alakú kályhaszem töredékek közül a legrégibb -- XV. századi — daraboknak azokat a vastagfalú, nagyméretű, mázatlan töredékeket tartjuk, amelyek a palota földszintjén, az 1/1. helyiségben ásott kutatóárokból kerültek elő, a régebbi, leszakadt reneszánsz boltozat megmaradt válla feletti feltöltésből. A XVI. századból származnak azok a grafitos anyagú, mázatlan kályhaszemek, amelyeknek az ad különös jelentőséget, hogy belső oldalukat három sorban körbefutó, bepecsételt vonalkák díszítik {61. kép). Ezen díszítési mód a korábban használt bepecsételt díszítés szerves folytatásaként értékelhető. Hasonlóan díszített tál alakú kályhaszem a hazai anyagban nem igen ismeretes/'"* Néhány olyan mázatlan töredéket is találtunk, amelyeknek belső oldalát festett, vörös szalagokkal díszítették. Tudomásunk szerint ez a díszítési mód is igen ritka hazánkban, bár az is lehetséges, hogy eddig nem igen figyeltünk fel erre. Mindenesetre érdekes és figyelemre méltó, hogy a mázatlan kályhaszemekből rakott kályhákat festéssel díszítették. Elképzelhető, hogy olyan fazekasok készítették ezeket a festett kályhaszemeket, akik a mázatlan edények díszítését is festéssel oldották meg. A XVII —XVIII. századi mázatlan és mázas kályhaszemek {62-63. kép) méreteiben, arányaiban nagy változatosság tapasztalható. Ezek a különbségek valószínűleg egyegy műhellyel, vagy mesterrel kapcsolatosak. FÉMEK A püspöki palota közelében találtunk néhány olyan fémtárgyat, amelyekről feltehető, hogy annak lakói viselték, használták azokat. A Tömlöcbástyában találtunk egy-két gótikus, bronzból készített, könyvfedelet díszítő, erősítő veretet. Az egyik fajtát gótikus ízlésű levelek és betűk díszítik {65. kép), a másikat pedig a négy, szimetrikus elrendezésű levél finom vonalvezetését kihangsúlyozó poncolás és áttörések, valamint a középen elhelyezett, keretezett, plasztikus gomb teszi érdekessé •"'' A mázatlan darabok mérete hasonló a zöldmázasok méretéhez. :

'- Kozák Károly: Az egri várban feltárt régészeti leletek. I. Az egri vár híradója. 2. sz. (1961) 8—12. r

'

:i A kályhaszemek lt. sz. : 61.2. I 4. 136