Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–62)

AZ EGRI VÁR FELTÁRÁSA (1957-62). I. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1957-ben — a vár múzeumi kezelésbe való átadása után — megkezdte az egri várban álló gótikus épület (középkori püspöki palota) régészeti- és műemléki feltárását, helyreállítását. A meginduló munkához a vár nagy történeti- és műemléki értéke mellett a város nagy látogatottsága adta meg a végső ösztönzést. A helyreállítással kapcsolatos régészeti feltárások 1957. decemberében kezdődtek meg. Eger a XI. századtól kezdve jelentős település, püspöki székhely. A vár területén ekkor felépült székesegyház nemsokára királyi temetkezőhely lett. A középkor folyamán egyre bővülő vár neve az 1552. évi sikertelen török ostrom után európaszerte ismertté vált. Az ostromot követő, csaknem fél évszázadig tartó munka eredményeként az egri vár Európa legkorszerűbb várainak sorába emelkedett. 1596-ban mégis török kézre került. A hódoltság utáni időben, a XVIII. század elején elvesztette hadi jelentőségét, s a század második felében katonai szerepe végleg megszűnt. Megkezdődött lassú pusztulása. A XIX. század eleji bontások ezt a folyamatot jelentős mértékben meggyorsították. A várban 1862-ben kezdték meg az elpusztult székesegyház maradványainak feltárását. Az eredményes munka rövidesen abbamaradt. 1925—34 között folyt a várban az első folyamatos, tervszerű ásatás. Ekkor váltak ismertté a ma is mindenki számára élményt jelentő földalatti folyosók, kazamaták, s ez időben került sor a középkori székesegyház teljes feltárására.

1 Ilyen előzmények után került sor 1957-ben a ma is folyó régészeti feltárásokra. Előbb a Setét-kapu helyreállításával kapcsolatban végeztek rövidebb ideig tartó ásatást,

2 majd decemberben megkezdődött a várudvar É-i oldalán álló egyemeletes épület (7. kép) kutatása, régészeti feltárása.

3 Ennek folyosója értékes gótikus részleteket őrzött

4 (2. kép). Az épület jelentőségét növelte az a tény, hogy hazánkban más várban sehol sincs olyan gótikus palota, amely különálló épület és még ma is használják, lakják. A kitűzött feladat átgondolása, a munkaterület megismerése, átvizsgálása után, célkitűzéseinket a következőképpen fogalmaztuk meg. Feladatunk a gótikus épülettel kapcsolatos kutatás, majd a rendelkezésünkre álló adatok alapján — a lehetőségek1 Pataki Vidor: Az egri vár élete. Eger, 1934. — E munkában összegezi Pataki Vidor a kilenc éven át tartó ásatás és az azzal párhuzamosan folyó okleveles kutatás eredményeit, megemlékezve a várban korábban is folyó feltárási munkákról. 2 A Setét-kapu helyreállítási munkáit a Hevesmegyei Magasépítő Vállalat végezte az Országos Műemléki Felügyelőség jóváhagyásával, a megelőző régészett feltárást Galván Károly régész irányította. 3 Az épület helyreállítási- és tervezési munkáit Détshy Mihály építészmérnök, a régészeti feltárást Kozák Károly régész irányította. 4 Csk: Csúcsíves folyosó az egri várban. Technika, XXV—1944. 78—79. 119