Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Szabó János Győző: A honfoglaláskori lemezes korongok viselete

A préselt kerek díszek a 10 sír közül csak egyszer kerültek elő szimmetrikusan a test mindkét oldalán. Egyszer a csontváz hossztengelyében sorakoztak; 7 alkalommal viszont a törzs jobboldalán, vagy a gerincen és jobboldalt. A hanyipusztai l. sír rozettái jelentenek kivételt, mivel a csigolyáktól balra találtuk, a lemezes korongokon. De ha a korongokat a test középvonalában helyezzük el egymás alatt (ahol eredetileg feküdtek), a két iozetta ebben a helyzetben a test jobboldalára kerül. — A test bomlása vagy a halotti ruha elcsúszása ezt a jobboldali túlsúlyt nem idézhette elő (7—1), hiszen ebből a szempontból épp olyan eshetőség nyílt volna egy baloldali elmozdulásra is. — A hanyipusztai 2. sírban a törzs jobb szélén a medencétől a vállig sorakoztak rozetták, az utolsót a jobb felkarcsont fejénél élére állva találtuk. Nehéz elhinni, hogy a szegycsontról került volna ide, amikor a nyak vérelei és minden kis csont a helyén feküdt. Nemcsak a díszek helyzete, de a rétegződésre vonatkozó néhány megfigyelés is arra vall, hogy a rozettákat nem az öntött nyakdíszekkel ékes ingre varrták, hanem az öltözék más darabját gazdagították. Szentes—Borbásföldön a temető 12. sírjában az egyik rozetta részben ingveret fölé feküdt.'

1 A Miskolc-repülőtéri honfoglaláskori temető 2. sírjában egy függőleges gombsor alsó darabja felett volt egy rozetta, amelynek elporladása után a lenyomatát Megay Géza lerajzolhatta."-' A hanyipusztai korongos sír tanúsága a legjobb, hiszen itt a rozetták nem az ingveret felett nyugodtak, hanem az ingveretet takaró korongon ültek. Mivel a rozetták hátán bőrnyomot még nem figyeltek meg, de textiliát márnemegyszer, a rozetták helyzete alapján előttünk így kirajzolódó kép azt sejteti, hogy a préselt kis kerek díszek olyan textilneműn tündököltek, amelyet a felső ruházatra terítettek. Sálszerű kendőre gondolunk leginkább, amilyet az osztják asszonyok viseltek a nyakuk körül, a két végét a testközépen függesztve."

6 De az is lehet, hogy nemcsak a halotton helyezték el sokszor oldalasán, hanem az egyik vállon „panyókára dobva" hordták. Ezt a kendőfélét 15 cm körüli széles stólának is tekinthetnénk, hasonlót a baskír asszony öltözékén már bemutathattunk. De viselhették kötényszerűen is, vagy mint a szerzetesek a skapulárét. Valószínű, hogy az ilyen „stóláknak" a viselési módja nem volt az egész társadalomban egyöntetű. A síradatok nyújtotta lehetőségek szerint fessük le az aldebrői 13. sírban nyugvó kisleány halotii öltözékét. A fejére könnyű fejrevalót, csuklyát rajzolhatunk. Szegélyéről kétoldalt áttört művű kerek bronz dísz csüngött a mellre. Fülében karikát viselt. Nyakának tövét vasláncra fűzött kagylók koszorúzták, a sort néhány gömbös üvegpaszta szem tarkította. Ingét bőrruha (mellény, ködmön) takarta. A bőrruha felett 6. ábra. Aldebrö- Mocsáros 13. sírban talált kislány viseletének rekonstrukciója 64 Leletmentő ásatásból (1953). MN M Történeti Múzeum A. 194. Sz. III. ß5 Megay G., i. m. 2. ,!(i Токарев С. A., i. m. 8* 115