Cseh János: Régészeti tanulmányok a Közép - Tisza-vidékről (Tiszai téka 4-5. Szolnok, 1993)

oldalon. Betöltődése az alsó részen volt a leglazább. Szabályos kör alakú, 30 cm átmérőjű beásásként rajzolódott ki előttem. Napnyugati részén lejtős beásás csatlakozott hozzá - maga az oldalfal is lépcsős kialakítású volt. A függőleges cölöphelyet a padlótól mérve 50 cm-re ásták, tehát eléggé masszív konstrukció benyomását keltette. Faoszlopnyomot igazán nem lehetett megfigyelni. A kissé hepe-hupás járószinten számos karóhely/állatjárás mutatkozott, 2-8 cm-es átmérővel. A padlón feketés elszíneződés vált láthatóvá, mely nyilván a ház mindennapi használata során keletkezett, járással-keléssel. 1990. október 19. III. kutatóárok C objektum Elkezdtük a gepida ház északi felének föltárását. A töltelékföld grosso modo csak kevéssé tűnt hamusnak, inkább patics-szemcsés kevert föld volt, a járószint közelében talán lazább valamivel. Ez utóbbi réteg jól kirajzolódott a tanúfalon is. A padló a déli részen megfigyelttel egyezően kemény, lejárt-letaposott volt. Ezzel magyarázható az a jelenség, hogy több cm vastag darabokban vált volna föl, szakadt volna le a valóban teljesen bolygatatlan agyagról. A megfelelő, várható ponton megleltem a napnyugati cölöp nyomát laza, omlós, sötétes tónusú kevert földdel. A nem túl nagymennyiségű tárgyi leletanyagot a szokásos, jellegzetes 5-6. századi edények, korongolt, szürke, érdes tapintású fazékrészek töltötték ki. Nád/áglenyomatos agyagtapasztás darabokat, oszteológiai anyagot is gyűjtöttünk. Körülbelül ott, ahol a csontfésű előkerült, malomkő töredékét leltük. Egy másik őrlőszerkezet-rész az északnyugati sarok közelében volt. Ugyanitt jött elő a betöltődésből a háznak a fésű mellett másik érdekes, figyelemre méltó lelete, egy bronz lemez, a padló fölött 10-20 cm-re. Mérete 2x1,8 cm, sarkaiban préselt "dudorokkal", s egy átlyukasztással. Valószínűleg öweret volt. 1990. október 20. III. kutatóárok C objektum A ház északi fertályának bontása során határozottan meg lehetett figyelni, hogy a leletek a járószint fölötti 10-15 (-20) cm-es rétegben, a hamusabb sávban sűrűsödnek, amely inkább a napkeleti oldal felé esett. Az objektum északnyugati térségében napfényre jutott egy olyan paticsdarab, melyben szénné égett gabonamag volt. Leginkább búzához hasonlított. Nem sikerült megőrizni. Azonosítása így természetesen csak hozzávetőleges, s az egész dolog bizonytalan értékű. A padló tisztítása rendjén több helyen apróbb állatcsont darabokat találtunk, abba beletaposódva. Most már összefüggően bontakozott ki a feketés padló, mely a ház déli és nyugati részét borította L- ill. félkör alakban. Az északi térségben, a keleti oszlophelyhez közelebb teknős mélyedés és sekély oszloplyuk került elő. A nyugati cölöpnyomot nem rendes kibontással, hanem metszettel dokumentáltam. Az akna, mely a nyugati oldalfallal párhuzamosan vágta félbe a beásást, 95x50x65 cm méretű volt. A metszetről leolvashatóvá vált, hogy a szabályos kör alakú ágasnyom átmérője valamivel több, mint 30 cm, mélysége pedig 55-60 cm. Kissé szokatlan, ívelődő formát és egyenes ill. teknős aljrészt mutatott. Benne patics darabkák mellett egy-két állati csont is volt. A középső, lazább rétegeket