Cseh János: Régészeti tanulmányok a Közép - Tisza-vidékről (Tiszai téka 4-5. Szolnok, 1993)

két durva, kézzel formált edénytöredéket említhetünk még. A kisebb szarmata település a 2. század és a 4. század közötti periódusban állott fönn (a terra sigillata a 2. század utolsó harmadától a 3. század középső harmadáig tartó időszakra tehető). Irodalom (a többi környékbeli jazig-roxolán telepanyaghoz is): Gabler Dénes: Terra sigilláták a Kelet-Pannóniával szomszédos Barbaricumban. Sigillatcn im Ostpannonien benachbarten Barbaricum. Archaeologiai Értesítő, 95. (Budapest, 1968) 2. 211-242. pp.; Gabler, Dénes-H. Vaday, Andrea: Terra sigillata im Barbaricum zwischen Pannonién und Dazien. Fontes Archaeologici Hungáriáé. Budapest, 1986.; Gabler, D.-H. Vaday, A.: Terra sigillata im Barbaricum zwischen Pannonién und Dazien. 2. Teil. Acta Archaeologica (Academiae Scientiarum Hungaricae), XLTV. (Budapest, 1992) 1. 83-160. pp.; Kulcsár Valéria-Vörös István: Szarmata telep Lajosmizse határában. Leletmentés az M5 útnál (Adalék a római kori utakhoz). Sarmatische Siedlung in der Gemarkung von Lajosmizse (Fundrettung an der Autobahn M5). Cumania, 11. (Kecskemét, 1989) 67-93. pp.; Medgyesi Pál: Szarmata kori település Doboz-Homokgödöri táblán. Dobozi Tanulmányok. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 14. (Békéscsaba, 1989) 85-114. pp.; Nepper Ibolya, M.: Császárkori szarmata telep Biharkeresztes Artánd-Kisfarkasdombon. Die Siedlung aus der Kaiserzeit, gelegen auf dem Kisfarkas-Hügel, Biharkeresztes-Artánd. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1981. (Debrecen, 1983) 67-118. pp.; Párducz Mihály: A szarmatakor emlékei Magyarországon III. Denkmäler der Sarmatenzeit Ungarns III. Archaeologia Hungarica (új folyam), XXX. (Budapest, 1950); H. Vaday, Andrea: Die sarmatischen Denkmäler des Komitats Szolnok. Ein Beitrag zur Archäologie und Geschichte des sarmatischen Barbaricums. Antaeus Communicationes ex Instituto Archaeologico Academiae Scientiarum Hungaricae, 17-18. (Budapest, 1989). 6. lelőhely (május 7.) Nyugati faluszél, régi temető Illusztráció: 2. kép és 21. kép A kurgán a község nyugati peremén, közvetlenül a házak mellett, a régi temető keleti felén helyezkedik el. A térkép szerint nyugat-keleti irányban ovális alapterületű, 80-100x60-70 m méretű, 93 m tengerszint feletti magasságú. A környezet fölé úgy 5 m-re emelkedik. A tmulusz már az 1950-1960-as években is bolygatott volt - északi és keleti oldalán. Formája pontosan nem adható meg. Sírhelyek találhatók rajta, s fűtől, cserjéktől fedett. (A kurgántól közvetlenül délkeletre a rétegvonalas térkép háromszögelési-magassági pótot jelöl.) 7. lelőhely (május 7.) Délnyugati határrész, Első-dűlő, tiszaörsi műút Illusztráció: 2. kép és 18. kép A A lelőhely az 5. számú régészeti-topográfiai ponttól északkeletre, 100-150 m-re található (a falu szélső házaitól nyugatra kb. 900 m-re, az Első-dűlő délnyugati szögletében, a műúttól északnyugatra 200-300 m-re), a nádasos-sziltyós depresszió túlsó oldalán. Itt ugyancsak van egy - délre tekintő - kisebb, 80-100x50-100