Bakó Ferenc: Kézművesség egy alföldi faluban (Tiszai téka 3. Eger, 1992)

élénken éltek ennek emlékei, a hozzá szükséges felszerelést pedig sok házban —- főleg a padláson - őrizgették és becsben tartották. E technológiai hagyomány azonban nemcsak az értékrendben él tovább, hanem úgy is, hogy a textília, mint anyag, korunk háziipari tevékenységei között is szerepet kap. Adattúr 1. A szatyorkötést egymástul tanulják a lányok. Valamikor Ilonka kisasszony (Széky Ilona, 1945-ig élt a faluban) idejiben még kefetartót, taposót (lábtörlő), kerek szatyort is csináltunk. A Bozsik lány még papucsot is csinál fosztásból. (A készítmények:) tetejes szatyor, kerek szatyor, kézi szatyor. Zöldre, pirosra, barnára, égszínkékre, meg ki milyenre szokta festeni. Ruhafestékkel festik be a fosztást. Van feleresztője és beszövése. A beszövéshez kötőtűt használunk. A rámát pedig magam csináltam. A szatyrok díszítésére kockás, rozmaringos és V betűs mintát használunk. Tiszaörsre, Tiszafüredre visznek fel a piacra is, de nem kapós a szatyor, mert az egész falu el van telve vele. Mindenki tudja csinálni. 30 forintért adják. Ezek (ketten) nem is mutogatják senkinek, hogyan csinálják. Dolgoznak valahová városba is, tán Szolnokba. Adatközlő: Szabó Margit, sz. : 1932. 2. A kötött szék fája akác. Gyaluval és kétnyelű késsel készítik. En már gyalupadon csináltam utólag, de míg gyalupadom nem volt, fajankón.

M Gyalupadon sokkal könnyebb, felényi munka. (Az öreg Pókának még van fajankója, láttam, hogy azzal dolgozott.) Az akácfa ritka ház, hogy ne legyen. Leginkább eztet ülteti az ember: portán, a földek végen. A szék részei : két hátfa, két első láb, négy közfa (ülőke), négy tartófa, két hátfa (vízszintes), három díszítési közfa. Üveggel lesimítsa az ember, összeálállítja. Fúrúval csináljuk rá a lyukakat, azután gyön a kibélelés. Félig becsavarja az ember a szövést és kibéleli jó keményen zsúppal vagy náddal. Mikor meg van, egészen becsavarja az ember. Mikor be van csavarva, megkezdi az ember a szövést. F'elszedő/ával felszedem, fatűvel áthúzzuk a befont fosztást. Minták : rozmaring, tiszta-rozmaring vagy tiszta-kocka és rézsút-kocka. Tóth Dani bácsitul láttam én ezt, aztán én is csinálgattam. Megcsináltam vagy 16 darabot. El is adtam belőle. A fonás maga 6 napba kerül, a fával együtt 8 nap, téli időszakban. 14 pengőért adtam, olcsón adtam oda. Brecek Imre, Tóth Gyula bácsi tudja csinálni, ennek az apjátul láttuk. Kukoricafosztásbul vagy rafiábul fonjuk. A gyíkíny nem bírná, mert nagyon sokszor át kell húzni a szövésnél. A becsavarás sűrű, a beszövés a ritkább szálak. Adatközlő: Emődi Sándor, sz. : 1900. 3. Nekünk itt van a kertben a kenderföld, ebben az évben (1949) 180 kiló lett. A szikes, salétromos föld nem jó neki. Jó, trágyázott föld kell neki. — Sűrűre vetettük a kendert, nem volt benne virágos. Ha került a szélin, azt nem hagytuk meg fonóra. Vagy eltüzeltük, vagy meghagytuk magnak. — Az uradalmakban kendert nem termeltek. Kaptunk négy nyilas veteményföldet,

35 én egy nyilasba vetettem, lett belőle 5 zsák. 2 szakajtókendő és egy törülköző.