Bakó Ferenc: Kézművesség egy alföldi faluban (Tiszai téka 3. Eger, 1992)
csinálást Füreden, egyszer csináltunk is, de amikor bevitte a lányom Füredre eladni, megbüntették érte! Engedély kell hozzá, azt mondták. Azért megcsináljuk, olyan ritkán van halott ebben a kis faluban. A vesszőt (a kosarat) az Öreg, az uram csinálja meg. Mink meg a virágot. En hét és fél évig csináltam Madarason, meg koszorúkat. El is akartak vinni Pestre. Vesszőbül, vagy vastag drótbul csinálunk koszor Oker észtet, vagy rámát. Van kerek és hosszúkás. Kinek milyen kellett, olyat csináltunk. Az őrsiek úgy hínak csak, hogy koszorócsináló asszony. Jönnek át koszorót rendelni. A ződeket kis csomókba szedjük, körülkötjük és a közepibe élő vagy művirágot teszünk. Dupla közepi lesz, olyan dombos. Nyáron inkább élő virágot. Akkor csinálunk rá szalagot és arra feliratot arannyal vagy bronzzal. Ráírjuk kinek mi kell, hogy ,,Fájós szívvel búcsúzunk apánktól vagy anyánktól" — ilyeneket írunk rá. Itt az a szokás, hogy május elsejére csináltatnak a fiúk a lányoknak május-kosarat. A legények idejönnek és megrendelik. Kinek élővirággal,kinek művirággal. Élővirággal drágább, mert ezt a kertésztől hozom, de a művirágot mink csináljuk, az olcsóbb. A legények megkérdezik, hogy milyen árban lehet most kapni élő virággal. Ha olcsóbb kaskát akarnak rendelni, csak olcsó virágot teszünk bele. A muskátli 5 forint, de a hortenzia az drágább, az 20—25 forint. Vagy pedig művirággal. A pízekhe szerint „nekem ilyen ócsóbb kell", vagy „nekem olyan drágábbat csináljon!" Este eljön érte és úgy 10 óra felé elviszi a lányhoz. Éjfélkor meg adják az éjjelizenét. Művirággal ha készült, akkor is meg kellett mondani az árát, hogy ahhoz adjon. Kovács Kálmánékhoz ami került, 20 forint volt, de mindent én adtam hozzá. Mondták, hogy Füreden se volt ilyen szép, mint a mienk. Jobban a cserevilágban adtak érte élelmet. Most már van pénz! Most is az a divat, mint a háború előtt, de most már jobban csináltatják. Akkor csak elvétve, most meg mindenki. Akkor fejrevaló kendőt, szalagot. De most már mind csak kaskát visz, virág-kaskátl Pedig szép volt a májfa, jaj de szép volt! Lobogott rajta a kendő. Krepp-papírból lehet viaszkos virágot csinálni. A krepp-papír rózsának való és krizantinnak, a selyempapír: szegfűnek, violának, kéknefelejcsnek. A viaszkos virág tovább tart, lemegy róla a víz. Vesszük a papírt, felvagdossuk, ahogy rúdban van az a tekercs papír. A bimbónak kell 8 centiméteres, a rózsának 10—12 centiméteres. Négyszegletesre vagdossuk. Akkor kést vesz a kézibe és a test melegségitől a combján göndöríti meg a papírt. Ott tanulta (a lánya) Füreden, ott volt három hónapig. Csak úgy szégyelltem mikor láttam, hogy az a nagy kövér asszony csak kapta fel a ruháját! A combomra teszem én is a papírt, késsel a sarkát rányomom a combomra. Ha mind a négy sarka megvan, a közepit az ujjammal megnyúlítom és akkor felgöndörödik. Ha megvan 8—9, akkor összerakom rózsaformára. Vékony drótot tekerünk rá az alsó végire, van az a nagyon vékony, csepp drót, azzal tekerjük körül. A vékony drótnak hagyunk egy kis hosszút és ahhoz erősítjük a vastag drótot, az lesz a szára. A zöld krepp-papírból keskeny szalagokat vágunk és becsavarjuk ezekkel a virág szárán a drótot. Ha viaszkozott lesz, akkor kaszrojba,n 33 olvasztunk fel viaszkot, padló viaszt és belemártsuk a virágot és készen van. Egy picit hagyjuk a kezünkben, rögtön megszárad az, nem tesszük le, mert rögtön elnyomul a virág.
