Sugár István: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (Tiszai téka 1. Eger,1989)

megismerhetővé válnak kisebb-nagyobb morotvái, holtágai, vízállásos mocsaras, melléke, még abban az esetben is, ha azok átjárhatatlanok (..unzugängliche Moräste"). Különös érdeklődésre tarthatnak számot a folyó kígyózó lefutása során a természetes úton lefűződött holtágak; mint Tiszadorognál. Tiszaszalóknál. ahol már teljes volt az elszakadás az anyamedertől. Vagy Tiszaugnál, ahol már feltöltődés révén majdnem elzáródott, majdnem le fűződött a hajtűkanyarulat, bár még valamelyes átfolyás van rajta. Számtalan esetben nagy valószínűséggel rekonstruálható lesz a Tisza ősi medrének a nyomvonala. Figyelmet érdemelnek a hajózást veszélyeztető örvények feltüntetése, például a Vaskapu örvény Tiszafürednél, a Pityóka örvény Nagykörű és Bala puszta között, a Kis örvény Nagykörűnél. Piros szaggatott vonal jelzi a Tisza sodrástengelyét, illetve a hajók menetirányát, de jelezve vannak az áramló víz által erősen megtámadott, alámosott partszakaszok is. A térkép alapján megismerhetővé válik a térség igen gazdag és változatos vízrajza. Igen hasznosnak találjuk a folyam egész hosszában feltüntetett kisebb-nagyobb fokok változatos sorát. Nem hagyhatók figyelmen kívül a Tisza egykori szigetei sem. Rendkívüli jelentőséggel bír a településeket és földjeiket védő hosszabbrövidebb töltések, gátak (.,aggeres") rendszerének ismerete is. A térképszelvényekről mezőgazdaságtörténeti adatok gazdag sora is nyerhető. Nemcsak az egyes falvak, vagy városok földterületének általános használata: szántóföldje, rétje, legelője és kenderföldje, de a kiterjedt szőlőültetvények (például Tiszafüreden. Tiszaszőlősön. Dersen, Szanda pusztán, Tiszaroffon, Nagykörűben, Törökszentmiklóson. Cibakházán. Fegyvernek pusztán és Inokán) és a dohányföldek (Kengyel-. Kürt-, Jenő- és Bököny pusztán, Várkonyon) is. Az állattenyésztésre is szolgáltat adatokat e térkép. A Tiszát kisérő úgynevezett galériaerdők mellett megismerhetővé válnak e térség erdői is. gyakorta fafajtáikkal együtt. Az egyes települések, falvak és városok utcahálózatáról is képet kapunk; de nem utolsó és nem megvetendő sorban pontosan fel van tüntetve a városok, falvak, sőt a puszták (!) határvonala is, minek a révén egy sor elpusztult falu területe is meg lesz ismerhető. A majorok, majorságok, gyakorta épületeikkel egyetemben kerültek ábrázolásra. Képet kaphatunk a térképről a térség teljes úthálózatáról, s a hidakról, valamint a csárdákról, fogadókról. Ügynevezett pillacsíkos ábrázolással vannak feltüntetve a dombok, térszínemelkedések. S végül, de nem utolsó sorban e térképünk a földrajzi nevek gazdag tárházát nyújtja a kutató számára, melyek tudományos elemzéséből értékes következtetések lesznek majd levonhatók. De Lietzner—Sándor-féle Tisza-térkép egyes adatának, illetve adatsorainak a Lányi-féle 1845. évi térképpel való egybevetése is igen becses megállapításokat eredményezhet.