Sugár István: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (Tiszai téka 1. Eger,1989)
Sándor József közben ugyan ígéretet tett a térképszelvények maradéktalan elkészítésére, de annak nem tett eleget. „Félő ezért, — írta Lietzner, — hogy ezek az oly sok munka és izzadtság s tekintélyes költség árán készült értékes térképek elpusztulnak," s nem állnak majd a Helytartótanács rendelkezésére a Tisza szabályozásánál való felhasználásra. Azt javasolta a közgyűlésnek: A Borsod megyei szolgabíró útján hassonak oda, hogy Sándor József a Tisza-térképsorozat szelvényeit 3—3 példányban ..szépen készítse el," s küldje meg Egerbe. Megtudjuk azt is, hogy az Egerből elszökött mérnök adós maradt még a Reisinger mérnök geodéziai felvétele alapján a vármegye kereskedelmi és postaútjait ábrázoló térkén megrajzolásával is. sőt a rendelkezésre bocsátott műszerek javarészét is magával vitte. 114 Az erélyes hatósági fellépés nyomán Sándor József végül is megrajzolta a Tisza Heves és Külső-Szolnok megyei térképszelvényeit, ha nem is mindegyiket három példányban, s néhánynál a földrajzi nevek feliratai is hiányoznak, de minden egyes szelvényt ellátott aláírásával. 1798-ból fennmaradtak Lietznernek a Tisza-térkép elkészítésével kapcsolatos rendkívül becses azon feljegyzései is, melyek az egyes települések földrajzi helyzetét fok és perc pontossággal adják meg: „Calculation verschiedene Fix Punkten in den Hevesser Komilat." Eszerint az egri Lyceum csillagvizsgáló tornyában a Hell Miksa által Budától keletre meghatározott délvonalat, meridiánt vette Lietzner alapul e munkája során. A feljegyzések szerint Egerből Füzesabonyra, majd pedig onnan Kömlöre vitte át mérése eredményét. A listából az tűnik ki. hogy négy fontosabb falu (Pély, Roff, Kunhegyes és Tiszapüspöki) adatát határozta meg, s azt vette alapul a körülötte fekvő 4—10 helység földrajzi helyzetének meghatározásánál."'' A Tisza-térkép elkészítése elmaradásának végül is az lehetett kétségtelenül az alapvető oka, hogy ez, — mint II. József reformpolitikájának nagy része, — az uralkodó halála után jelentőségét elvesztette : a Helytartótanács, mely korábban, évek hosszú során át nagy buzgalommal, és szigorúsággal sürgette elkészültét, nem foglalkozott a továbbiak során ezzel az egyébként oly fontos kérdéssel. Nyilván ebben rejlik a magyarázata annak is, hogy Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék Tisza-térképe nem került sem a Helytartótanács, sem pedig a Hajózási Főigazgatóság kezébe. Miután az értékes térkép megrajzolt szelvényei visszakerültek Egerbe, azokat 1801 januárjában Lietzner János. — aki, miután 1799-ben leköszönt vármegyei mérnöki tisztéről, s ekkor már az Eszterházyak tatai mérnöke volt, — hivatalosan átadta a vármegyének. Ezt a jelentős eseményt csupán egy helymutatóban talált feljegyzés tanúsítja: „Tisza folyam földabroszának bemutatásáról való hivatalos tudósítása Litzner megyei mérnöknek.""'' Lietzner javaslat nyomán a kettős megye Tisza-térkép szelvényeit a vármegye levéltárában helyezték el, mely az utókor és a tudomány nagy hasznára azokat napjainkig gondosan megőrizte. 114. HmL. IV-l/a. (10. rsz. kötet 025-02(5. 115. HmL. V-8. 2. rsz. Nr. 80. 116. HmL. IV-l/a. 669. rsz. kötet 1109. (il
