Sugár István: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (Tiszai téka 1. Eger,1989)

mássá váljék.. Tehát, hogy az uralkodó szándéka minél biztosabban és gyorsabban megvalósuljon, s az célba érjen és az eredmény minél sikeresebb és biztosabb legyen, a vármegyei hatósággal egyetértésben a kettős vármegye alsó, a déli végében kezdte meg a Tisza mappaiióját, s azt az előírt „norma" valamint „scala" szerint, a részére áta.dott előírás, „punciío generalis" szerint kívánja befejezni. Ismételten nagy nyomatékkal hangsúlyozta, hogy csakis azt a módszert és eljárást tartja sikeresnek, ha a Tisza szabályozása okvetlenül majd a Tisza alsó .torkolatától (,,ab pstio") veszi majd kezdetét?*

3- A kettős megye tiszai szakaszának igen nagy kiterjedése, az elengedhetetlenül szükséges vízügyi vizsgálatok, s az elkészített felmérések alapján a térkép megrajzolása az előírt határidőnél később fejezhető csak be. Ám ekkor, — azaz 1785. február 23-án. — Lietzner még abban a hitben volt. hogy minden nehézség ellenére a következő esztendőben be fogja tudni. fejezni a Tisza, Heves és Külső-Szolnok vármegyéken áthaladó szakaszának a térképezését. Mivel az 1784. évi folyam-revíziós táblázatot sem tudta a tavaszi nagy áradások tartóssága miatt elkészíteni, ezért ,,a három munkás hónapot" inkább a geodéziai felvételre szentelte, mint a Tisza mellékére nézve igen hasznos dologra. Végül úgy ítélte meg a helyzetet, hogy a Tisza alsó, déli része elkészítendő térképéből lesz majd csak helyesen levezethető a vármegye ellenőrzése alatt s a Helytartótanács tapasztalt kezű támogatásával a folyam rendezési terve."'

2 1785-ben a Tisza rendkívül nagy és igen hosszan tartó áradása jelentősen akadályozta Lietzner geodéziai felvételező munkájában. Lehetetlenné vált a vármegye rendelete által előírt hajómalmok összeírása is. mivel az áradat elsodorta a malmokat eredeti állásaikról, s meg kellett várni, amíg az apadást követően azok ismét elfoglalhatták kijelölt helyüket. 1785. augusztus 8-án azt jelentette, hogy a Tisza-mappatiónak hosszú időn át szünetelnie kellett az árvizek miatt. A térképezés eddigi folyamán Lietzner János megbizonyosodott arról, hogy e bonyolult és igen igényes munkát ' egyedül elvégezni képtelen, ezért a megyétől segítségül egy másik mérnök („mathematicus") kirendelését kérelmezte."'

23 1785 nyarán nagy személyi változásokra került sor a Tisza-térképezést irányító Hajózási Igazgatóságon. Valcher tanácsost, — a mappatio egyik kezdeményezőjét és az Igazgatóság vezetőjét. — az uralkodó a császári és királyi Udvari Commissióhoz assessornak (ülnöknek) és referensnek (előadónak) helyezte át. nyilván azoknak az ügyeknek a felsőbb intézésében és irányításában. 5: a. A Tisza szabályozásának a folyam alsó, csongrádi szakaszán való megkezdésének a szükségességére Lietzner többször is utal. Ezt az indokolta, hogy így módja és lehetősége van a folyam felduzzadt áradatának az elvezetésére. Míg ha a szabályozást a felső szakaszon kezdik meg, úgy a Tisza árvize oly mérvben és sebességgel érkezik a még nem szabályozott alsóbb szakaszhoz, hogy az előtt feltorlódva, okvetlen be kell következzen az árvíz. — Egyébként ezen az alapon került kitelepítésre Tiszahalász, amint az Kubik Endre vármegyei főmérnök is említi 1876 augusztusában adott szakvéleményében. KÁROLYI — NEMES II. 1975. 58. 52. HmL. IV-l/b. Nr. 1785:118. — IV-8. 3. rsz. Nr. 89. 52a. HmL. IV 1 h. Nr. 1785:488.