Sugár István: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (Tiszai téka 1. Eger,1989)

f) Mindenféle határvonal, mely nem vitás, fekete vonallal. jelölendő, de a vármegye határának jelzésétől különbözzön a földesúri (azaz a helység) határának jelzése. Ahol azonban határvita áll fenn, ott ezt a körülményt külön fel kell tüntetni. ' 13. A TÉRKÉP PAPÍRJA' Az egyes térképlapok, azaz szelvények pontosan („accurate") való megrajzolására „regalis" minőségű 20 hüvelyk (52,6'•cin) széles -és 28- hüvelyk (73,6 cm) hosszúságú papirost kell használni. Egy-egy szelvényen a térképet az alábbi méretű keretvonalon belül kell elkészíteni: a) „Integra regalis"' méretű lapon: 26 hüvetyk (68.38 .cm) hosszai és 18 hüvelyk (47,34 cm) széles. , •--\. b) ,,Dimidium regalis" méretű lapon: 18 hüvelyk (47.34 cn^)J .hosszú* ' és 12 hüvelyk (31.56 cm) széles. ,• •.:. c) ..Quarta pars regalis" méretű lapon: 12 hüvelyk' (31'.56 "cm) hosszú' és 8 hüvelyk (21,04) cm széles. Szigorúan tilos volt több lapot összekapcsolni. • 14. AZ IRÁNYTŰRŐL Az egyes térképszelvények megrajzolásánál a tulajdonképeni északi irányt meg kell különböztetni az iránytű állal jelzett északi iránytól, Mindenképpen a tulajdonképpeni északi irányt kell figyelembe•• venni, melynek egybe kell esnie a térképszelvény oldalsó szélévet. 15. A TÉRKÉP FELIRATAI Feltüntetendő a térképezés oka, illetve célja. 16. A TÉRKÉPEZÉS SORÁN A FOLYAM MÉLYSÉGÉNEK A MEGÁLLAPÍTÁSA A folyam teljes hosszában a víz mélységét több helyen meg kell határozni, és egy vonallal keretezett külön kis lápon a térkép méretaránya egynegyedében azt fel kel rajzolni. Általánosságban elegendő ott. ahol a folyam tóvá terül szét. avagy sekély 50—50 ölenként (100 100 méter), ahol pedig szűkülete van és mély 500—500 ölenként (1000^-^1000 méter) megmérni a víz mélységét. Az említett kis lapon ezekről a helyektől a vizsgálat nyomán a folyó keresztszelvényét (,,transsectio") is meg kell rajzolni. Ezt a vizsgálatot azonban csakis a folyam természetes („genuinum") folyásánál kell elvégezni.