Sugár István: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (Tiszai téka 1. Eger,1989)

2. A TÉRKÉP ELKÉSZÍTÉSE Miután kellő Ítéletet alkotott a mérnök elvégzendő feladatáról, munkája eredménye az lesz, ha vizi-munkálatokat elvégzi. Mindenekelőtt a szabályozandó folyamról és a kiszárítandó mocsarakról, vízállásokról „mappa generalis"-t kell készíteni, melyről úgy az általa remélhető hasznos adatok, valamint a szükséges költségek megállapíthatók legyenek. Gondosan elkészített munkáját ellenőrzés és felülvizsgálat, valamint javaslattétel céljából a Hajózási Igazgatóságnak meg kell küldenie. 3. A TÉRKÉP BELSŐ FELOSZTÁSA Az egyes térkép-szelvényeken bő lehetősége adódik a mérnöknek, hogy az ábrázolt területet felossza, elhatárolja az állam, a földesurak és az adózó lakosság szempontjából. Ügy kell tehát a „generalis mappá"-t (az áttekinthető vagy átnézeti térképet) elkészítenie,hogy azon egyes földesurak és az adózók birtokait elhatárolja; e határokat azonban az érintett felek egyetértésével oly módon kell meghatároznia, hogy végül is mérnökileg megállapítható legyen majd az egyes térségek területe holdakban kifejezve. 4. A TÉRKÉPEZÉS KÖLTSÉGEINEK FEDEZÉSE A Tisza-térkép elkészítésének a költségeit illő részben a kincstár, illetve más költségvetésből előlegezik meg. (A több éven át folyó munkának költségeit végül is a kettős vármegye fedezte. Egyetlen levéltári adat sem vall arról, hogy a vármegyén kívül más is hozzájárult volna a tetemes költséghez. Csupán 1798-ban utaltak ki a Tisza-térkép megrajzolására (,,delineatio") és „más költségekre" 6 forint 50 krajcárt (!) a megyének.

37 5. A TÉRKÉPEZÉS CÉLJA A Tisza-térképezés célja minden lehetséges mocsár és vízállás (állóvíz) kiszárítása, de megvizsgálandó, hogy az egyes térségek minősége szerint menynyit lehet továbbra is mocsarasán hagyni. Erről a kérdésről azonban csakis a térképezési munkálatok teljes befejezése után lehetséges dönteni. 6. A TERMÉKENNYÉ TEENDŐ FÖLDEK OSZTÁLYOZÁSA Azokat a területeket, melyeket majdan a folyó szabályozása révén hasznossá tesznek, a helységek termőföldjének osztályozását az urbáriumban előírtak szerint a közreműködő mérnökök Ítélik meg: egy-egy holdat az osztálya szerinti értékben kell figyelembe venni. (A Mária Terézia-féle úrbérrendszer ugyanis előírta, hogy a szántóföldet minősége szerint négy, a rétet pedig három osztályba kellett sorolni, s annak 37. HmL, IV-1 b. Nr, 1798:448, 24