Sugár István: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (Tiszai téka 1. Eger,1989)

képtelen lenne magába fogadni a már rendezett mellékfolyók víztömegét, és ez további végzetes árvizeket okozna a Tisza mellékén. Orczy átirata a legnagyobb nyomatékkal hangsúlyozta, hogy minden gondot tehát magára a Tiszára kell fordítani: azt kell első lépésben szabályozni. Orczy még kifejtette azt is. hogy a Tisza szabályozása elsősorban a Kamarának jelent majd hasznot, hiszen annak a révén a sószállítás egészen Szegedig meggyorsul, sőt az ott is lehetővé válik, ahol az addig nem volt lehetséges.

!) Tudnunk kell. hogy báró Orczynak ez a szakszerű véleménye természetszerűen nem saját elgondolását tükrözte, hanem amint az az alábbiakból is kitűnik. Krieger Sámuel királyi mérnöktől származott. 1776 nyarán minden úgy tűnt, hogy a Tisza szabályozásának ügye sínen van; ugyanis úgy a Helytartótanács, mint pedig a Kancellária Orczy Lőrinc királyi biztos pártján állott. Ezt a valóban úttörő, helyes és nagyszerű tervezetet azonban Schude alias Grossinger Ferenc, a Folyamszabályozási Bizottság volt titkára zátonyra futtatta. Beadványában kifejtette, hogy ez a vállalkozás merőben céltalan, mivel a Tisza által okozott károkat alaptalanul eltúlozzák: azok ugyanis közel sem oly szörnyűek, mint mondják. Grossinger kifejtette, hogy még kevesebb remény fűzhető a Tisza hajózhatóvá tételéhez. Ezt a rosszindulatú és a valódi tényeket rútul eltorzító, meghamisító véleményt azonban akkor a Helytartótanácsban elhitték, és magukévá tették: s ezzel a Tisza-szabályozás ügye le is került a napirendről.

10 í). MOL. Magyar Udvari Kancelláriai Levéltár. Nr. 1775:2898. 10. CSÁSZÁR, 1908. 111.