Sugár István: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (Tiszai téka 1. Eger,1989)

Célszerűnek látszik tájékoztatást nyújtani a két nagy terjedelmű Tisza-térkép egymást kiegészítő rendkívül gazdag és változatos földrajzinév-anyagáról. A Lietzner—Sándor-féle térkép lapjait A, a Lányi Sámuel-félét pedig B betűvel jelöljük, feltüntetve azt a szelvényszámot, illetve szelvényszámokat, amelyen, amelyeken a kérdéses földrajzi név előfordul. A térképen található valamennyi földrajzi név ábécérendbe szedve kap helyet az alábbi besorolásban. Mindenegyes földrajzi név után zárójelben fel van tüntetve az a város, falu. vagy puszta, melynek területén az található, illetve amelyen előfordul. A terjedelmes névanyagban a könnyebb eligazodás céljából a gyakran előforudduló T. és P. rövidítéseket feloldottuk Tisza, illetve Puszta formában. Továbbá a cz-t, te-t c-nek, a ritkán előforduló oe-t pedig ö ^ ő-nek írjuk. A névmutató jobb és célszerű felhasználását azzal is szolgálni kívánjuk, hogy a mezőváros (oppidum) és falu (possessio) nevét azon a térképszelvényen tüntetjük fel, melyen maga a település is megtalálható. Abban az esetben, ha a kérdéses név olvasata bizonytalan, úgy erre a körülményre kérdőjel hívja fel a figyelmet. Néhány esetben úgy tűnik, hogy az 1845. évi térkép írott betűs szavainak írásmódja elnagyolt. Ez a körülmény kivált az ..a'", „e" és ..1" betűk esetében kelt gyanút, mivel e betűk néhány esetben „á"-t, „é"-t és „t"- takarnak. Ilyen gyanús eset például a következő néhány név: „Karaszos", vagy „Karaszos" írásmód „Karászos" helyett. Célszerűnek találjuk, hogy a Lietzner—Sándor-féle térkép több latin, s egy-két német helymegnevezése pontos magyar fordításban szerepeljen az alábbi összeállításban, de erre nagybetűvel nyomtatott helynévnek zárójelbe való tétele utal. Például: canabetae = (kenderföldek), cemetrium = temető, praedium = (puszta), Fluvius Tibiscus ..Tisza folyó", vagy éppen Moräste = (mocsarak). Félreértések elkerülése céljából meg kívánjuk említeni, hogy a mindkét térképsorozaton előforduló Tisza folyó neve után nem soroljuk fel mindazon szelvények számát, melyeken az előfordul, mivel részben a szelvényekről egyértelműen felismerhető a nagy folyam, viszont semmiképpen sem jellemző az, hogy a rajzolás során mely lapokon töntették fel e nevet. A két térképen netalán eltérő néven szereplő, de ugyanazon helyre vonatkozó földrajzi nevekre utalás történik. Például: Prépost sziget = Nagy kemence szeg. vagy Demeter = Dömötör köze. Nagy tó lapossá = Tó köze. Az a körülmény, hogy az 1845. évi Lányi Sámuel-féle térkép egyes szelvényeinek reprodukcióján nem valamennyi földrajzi név olvasható, az nem nyomdai hibának tudható be. Az a magyarázata, hogy a nagy méretű szelvényen