Bujdosné Pap Györgyi et al.: Kisváros a felhők fölött… Eger a polgárosodás útján. Időszaki kiállítás (Eger, 2012)
~m A barokk város Eger a 18. században hazai, de európai mércével mérve is jelentős kulturális és művészeti központ volt. A város arculatát a mai napig meghatározzák Telekessy István, Erdődy Gábor, de még inkább Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly püspök-főispánok nagyszabású építkezései. Az egri egyházmegye - mely ekkor 16 vármegyét, szinte az ország egész keleti területét jelentette - jövedelmeiből, de a főúri származásukból adódóan magánvagyonúkból is áldoztak az egyházi, de gyakran világi épületek és azok díszítésének megszületésére. A város templomai, a püspöki palota, a megyeháza s udvarán a városi börtön, vagy a Fellner Jakab által tervezett Líceum a város legméltóságteljesebb épületei. Az 1750-es évektől a püspöki udvar főpapjai és a káptalan kanonokjai is mecénásként, építtetőként és iskolaalapítóként léptek fel. így a felvirágzó céhek mesterei mellett gyakran külföldi építészek, festők, szobrászok, vasművesek életművének fontos emlékei fedezhetők fel a városban s környékén. Giovanni Battista Carlone, Johan Ignaz Gerl, Johan Anton Krauss, Fazola Henrik, Kilian Ignaz Dientzenhofer, Johann Lucas Kräcker, Franz Sigrist, Franz Anton Maulbertsch, de a 19. század elejéről Marco Casagrande életútja sem mondható végig egri tevékenységük említése nélküj. Antonio Canova Gyermek Kereskedő S\ent ]ános, 1812 Ismeretlen sspbrás^ Kálvária szoborcsoport, Nos^vaj 1740
