Petercsák Tivadar: Fél évszázad műtárgyai. A Dobó István Vármúzeum jubileumi kiállítása (Eger, 2008)
RÉGÉSZETI filiPENÉNI Az elmúlt 50 év során a gyűjtemény számottevő tárgyi és tudományos anyaggal gyarapodott. Az őskorkutatásnál elsőként dr. Vértes László istállóskőibarlangi ásatását, majd az Eger és Ostoros környéki felszíni gyűjtéseit említhetjük. Az egri dombvidék felső paleolit kutatásaiban úttörő munkát végzett Legányi Ferenc, Rozsnyói Márton és Fodor László, akiknek a munkái alapján ezek a lelőhelyek nemzetközi kutatóbázissá lettek. Az ősrégészeti gyűjtemény alapjait már az 1950 -es években lerakták és ekkoriban több mint 1000 műtárgy, főként szórvány lelet volt a múzeum tulajdonában. 1953-ban kezdték meg a régészeti figyelőszolgálat kiépítését és a módszeres feltárásokat. Dr. Kalicz Nándor és dr. Patay Pál már 1955-ben végzett ásatást Tarnabodon. Kőszegi Frigyes 1958-ban Füzesabony Pusztaszikszón, dr. Kalicz Nándor 1959-ben Tarnamérán tárt fel rézkori és bronzkori leleteket. Ezeknek azonban csak egy része került a vármúzeumba, a fontosabbnak ítélt leleteket a Magyar Nemzeti Múzeumba szállították. Az ősrégészeti anyag legfőbb gyarapítója az 1960-70-es években dr. Szabó János Győző volt. A rézkorból Tenk- Hevesi úti 1965-ös kutatása említhető. Az ősrégészeti gyűjteményt ekkor is a bronzkori leletek túlsúlya jellemezte. Az 1990-es évek közepétől a nagyberuházások alapvetően változtatták meg a régészeti feltárási módszereket. A nagyfelületű kutatások eredményeként az ősrégészeti gyűjtemény is megsokszorozódott. Ma a gyűjteményben továbbra is a bronzkori leletek vannak túlsúlyban, köszönhetően a Ludas-Varjú-dűlői feltárásoknak, amely 2001—2002-ig a magyar régészet egyik legnagyobb felületű ásatása volt. Az innen előkerült leletekből Detken 2005-ben kiállítás is nyílt. A gyűjtemény kiemelkedő részét a neolit leletek képezik, amelyek az elmúlt másfél évtizedben rendkívül jelentős számban kerültek a gyűjteménybe dr. Domboróczki László olyan nemzetközileg is ismert ásatásaiból, mint a Füzesabony- Gubakút vagy Mezőszemere-Kismari fenék. Az egri múzeum közreműködésével a késő bronzkor, kora vaskor időszakából országosan is jelentős kutatások folytak Szilvásvárad körzetében. A Szilvásvárad- Török-sánc árkából előkerült aranyleleteket kiállításunkban is bemutatjuk. Jelentős bronz kincsleletek kerültek elő Gyöngyössoly moson és Terpesen az 1960 -as 70-es években. A kora vaskor ie. 5-6. századára tehető az a szkíta kori temető, amelyet Eger közelében, a Nagy-Eged déli oldalán tártak fel 1974-ben. A nagy beruházások beindulása előtt a régészeti gyűjtemény legnagyobb gyarapodása az őskor mellett a népvándorlás-korra jellemző. A megyénket is magában foglaló ún. barbaricuniot és a híres Csörsz-árkot körülvevő területet a 2-3. századra datálható szarmata népelemek töltötték ki, akiknek számos temetőjét tárták a múzeum kutatói. A népvándorlás későbbi időszakából Tarnamérán nemzetközileg is számontartott hun kori temető sírja került elő. Feldolgozásra került néhány avar-kori temető— pl. Gyöngvöspata-Előmálv, Yisonta-Nagycsapás, Feldebrő- Lukács utca, Sirok-Csörgő - leletegyüttese. Dr. Szabó János Győző az országos avar corpus egyik vezető munkatársa volt. Területünkön a honfoglalás-kor, illetve a 10-11. század időszakából Eger körzetében a Répástetőn, Besenvőtelek-Szőrhátpusztán végeztek leletmentő ásatásokat. Jelentős honfoglalás-kori temetkezési helyek kerültek elő Dormánd-Hanyi-pusztán, valamint Kál térségében. Értékes anyagot gyűjtött dr. Szabó János Győző Aldebrő-Mocsároson. ahonnan egy honfoglalás-kori női sírban két szép arany ozott ezüstkorong is előkerült. Kozák Károly egri várban végzett 30 éves régészeti kutatása során a Rotunda közelében feltárt több száz sír anyagát a vártörténeti állandó kiállításban láthatjuk. 5
