Szilasi Ágota, H.: Egyház, tudomány, művészet. Ezer éves az Egri Egyházmegye (Eger, 2004)
Erről a korszakról nagyon keveset tudunk. A leghasználhatóbb forrás, amelyből képet alkothatunk magunknak a török-kori Egerről, Evlia Cselebi török világutazó írása, akinek visszaemlékezéseit nagyon óvatosan kell kezelni, mert gazdag fantáziájával a török birodalom nagyságának és szépségének ecsetelése közben sokszor erős túlzásokba esett. A protestantizmus megjelenése, valamint a török általi fenyegetettség arra késztette az egri püspököket és a káptalant, hogy székhelyüket biztonságosabb helyen rendezzék be. A király 1562- ben Verancsics Antal székelyéül Érsekújvárt jelölte ki, később a választás Kassára, illetve Jászóra esett. Ami a törökök fenyegetését illeti, valóban nagyobb biztonságban voltak, de a Felvidék az űj hit itteni bölcsője, és Erdély mellett fellegvára volt, így a protestánsokkal folytatott örökös villongásoknak köszönhetően az egri püspököknek jelentős erőfeszítésébe került az egyházmegye maradék területének a megőrzése is. Arról nem is beszélve, hogy ezeknek az összecsapásoknak halálos áldozatai is voltak. Ekkor, 1619. szeptember 7-én haltak mártírhalált a kassai vértanú szentek, három jezsuita hitszónok: Körösi Márk, Grodziecki Menyhért és Pongrácz István. Boldoggá avatási eljárásukat 1628-ban kezdeményezte Pázmány Péter, ami csak 1905-ben fejeződött be, X. (Szent) Pius pápa jóvoltából. II. János Pál pápa 1996-ban szentté avatta őket. 1674-ben hasonló okok miatt Egerfarmos közelében ugyancsak vértanú halált halt Csepelényi György pálos szerzetes, aki a hazai missziók főnökeként a török kézen lévő Mezőkövesd- Eger-Füzér térségében térítette vissza a protestánsokat a katolikus hitre. Szörnyű kínhalála utáni temetéséről az egri pasa gondoskodott, aki maga is szent embernek tartotta. Sírhelye a sátoraljaújhelyi pálos templomban van. Szentté avatási eljárását 1689-ben Fenessy György püspök kezdeményezte. Ma folyamatban van boldoggá avatási eljárása. Eger visszafoglalására viszonylag későn került sor. A császári csapatok 1686. szeptember 2- án foglalták vissza Budát. Győzelmük után felvetődött Eger visszafoglalásának gondolata is, ám mégis Szolnok és Szeged mellett döntöttek, azzal a közvetett szándékkal, hogy így elvágják a törökök utánpótlási vonalát. Egy év múlva a törökök minden ellenállás nélkül adták föl az Eger környéki várakat, Sirokot, Szarvaskőt és Cserépvárat. 1687 tavaszán az egri török helyőrség már minden utánpótlástól elvágva várt a Belgrád irányából érkező felmentő seregre. Az egri vár őrsége ekkor már az említett várakból ide menekültekkel együtt 4000 fö lehetett. A védelmet Rusztem pasa vezette. A császári hadvezetés nem akart nagyobb áldozatokat hozni, ezért a blokád mellett döntöttek. Egyidejűleg megtiltották a környékbeli vánnegyék lakosságának, hogy bárminemű élelmiszert az egri várörségnek szállítsanak. A közvetlen blokád 1687. július 9-én kezdődött. A várat Giovanni Doria olasz tábornok, Koháry István tábornok és Vécsey Sándor ajnácskői kapitány csapatai vették körül. Semmilyen hadműveletet nem végeztek, kivéve azt. hogy visszaverték a kisebb kitörési kísérleteket. Egyedüli feladatuk volt, hogy a várban lévöket teljesen elzárják a külvilágtól. A Belgrád irányából várt felmentő sereg sem érkezhetett meg, mert a török fősereg augusztus végén már Eszéknél totális vereséget szenvedett. A kérdés 7
