Szilasi Ágota, H.: Egyház, tudomány, művészet. Ezer éves az Egri Egyházmegye (Eger, 2004)

Az egyházmegye történetének kiemelkedő eseményei

1004 Szent István király megalapította a püspökséget, melynek patrónusa Szent János evangélista lett.

1092 Szent László elnökletével az egyházmegye területén tartották a szabolcsi zsinatot, melynek határozatai képezték a király első törvénykönyvét.

1207 Sárospatakon megszületett Árpád-házi Szent Erzsébet.

1552 Dobó István hősiesen megvédte Eger várát a sokszoros török túlerővel szemben.

1596 Eger várát elfoglalták a törökök, és a város 91 évig a török birodalom egyik vilajetjének központja lett.

1619 Körösi Márk, Grodziecki Menyhért és Pongrácz István jezsuita hitszónokok Kassán vértanúhalált haltak. II. János Pál pápa 1996-ban avatta őket szentté.

1674 Egerfarmos közelében vértanúhalált halt Csepelényi György pálos szerzetes, akinek boldoggá avatási eljárása folyamatban van.

1687 Eger felszabadult a török uralom alól.

1704 Megkezdődött a tanítás a Telekesy István püspök által alapított egri Papnevelő Intézetben.

1726 Erdödy Gábor püspök kórházat alapított.

1740 Foglár György kanonok jogi iskolát alapított.

1754 Barkóczy Ferenc püspök egyházmegyei nyomdát alapított.

1785 Eszterházy Károly püspök felépíttette a Líceumot.

1793 A Líceumban megnyílt az ország második nyilvános könyvtára.

1804 VII. Pius pápa az egyházmegye területéből kialakitotta a kassai és a szatmári püspökségeket, az egrit pedig érseki rangra emelte.

1828 Pyrker János László érsek a Líceum épületében megalapította a Tanítóképzőt.

1837 Felépült az egri Bazilika.

1993 II. János Pál pápa „Hungaromm gens” kezdetű dekrétumával kialakult az Egri Főegyházmegye jelenlegi területe.

1996 Megtartották a II. Vatikáni Zsinat utáni első Főegyházmegyei zsinatot.

2000 Egerben megkezdte adásait a Magyar Katolikus Rádió.

13