Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Mária: Eredettudat és történeti hagyományok Csépán
Ilyen titokzatos hely Pókaháza is, az itt feltárt tárgyak megindították az emberek képzeletét. Sejtelmes kincskeresésről, „pízásásról" meséltek. „Pízt ásni jártak ott sokan. Még legény vótam, a nagybátyám födje vót, szántottunk. Azt mondták, megtalálták a kápolna helyit, oszt jártak ott le pízt ásni. Apámnak vót egy sógora, édesanyám testvírinek az ura, az is szeretett vóna menni. Közbe nagybátyámék is el, -, 22 mentek pizt ásni. Ezt csak éccaka csináltak. Néhai Fekete József nem tudta megnevezni azt a helyet, ahol kincs került elő. „Tanátak pízt a határba. Hogy ott kik lánggal ég egy galagonyabokor tövibe. Oszt nem mertek hozzányúlni, hogy az boszorkányság. De ez a Vincze Károly bácsi aszonta, hogy 23 csak mutassátok meg, hogy melyik bokorná van." J Pest y Frigyes helynévtára - amely a száz év előtti népi vélekedéseket foglalja össze - az idézett kincsmondákra utaló földrajzi nevet, a Pénzasas düllő t említi meg a határ déli részén, de ez a név ma már nem ismeretes. Ugyancsak említést tesz Pókaházá ról is: „ Pókaházá nak nyugoti emelkedettebb részin nagyobb kisebb darabb idomtalan formájú kődarabok máig is találtatnak, mi a szájról szájra maradt hagyományt igazolni láczik. A gondolkodó ész valamennyire hitelt is adhat az olly felmaradt mondáknak, ha rágondol negyedik Béla király idejéből volt tatár járásra, vagy kísűbb a* török uralom kezdetére, ...s a' hihetőség határán nincs túl, hogy Pókaháza szigeti fekvése miatt bátorságosabb hely 25 lévén kedveltetet, és lakhelyül választatot." ^ Csépa régmúltjának újabb változata jelenik meg egy másik földrajzi név magyarázatában: ti A mai falu már a negyedik község. Úgy telepedtek ide le az emberek. Mi úgy tudtuk, hogy a Telekpart on volt a régi község. Van ott még most is nagyon sok cserép. Szántáskor kerülnek elő. Lehetett ott még vermeket is találni. Ki vótak szépen égetve. Ez már a mai falu helyén volt. Utána-felhúzódott a falu a templom mellé. Ott volt a temető is. Ez a község a toronyból nézve úgy néz ki, mint egy repülőt u26 gep." Mint már említettem, az ősi Csépa a török hódoltság következtében a 17. század közepére, végére teljesen elnéptelenedett, majd a következő évszázad elején új lakó27 sok keltették életre. ' Ezt a tényt őrzik az alábbi visszaemlékezések. „Valamikor ez a község kiveszett és bevándorlók telepítették be, ezek katoli28 kusok voltak." „Nógrád, Zemplén megye adta a lakosság nagy részét. Idejártak aratni." „Én úgy hallottam az anyámtúl, hogy Csépa lakói valamikor Nógrád megyébül gyüttek ide. Azért is csúfolták őket palócoknak. Egy király, nem tudom már, melyik, ezt a falut Móric generálisnak adta. Ennek a Móricn ak vót öt lánya, oszt ezeket Tercsi , Palotai , Cúc, Szántó és egy Csete vette el feleségül. Ezek az ősi csépai családok. Ezek tótok vótak. Van itt több ilyen név is, Pekárik , Kalcsu , mer a-palócoktú hozták ezeket a munkásokat. Aszerint az öt család szerint osztották fel a fődeket. A szőlők most is így vannak felosztva. Cúc rész, Palotai rész, meg a többi. Zarnóc , Kanyó ez mind tót név, úgy telepedtek le, de hogy hányba, azt nem tudom." 2 ^ Figyelemre méltó ebben az eredetmagyarázatban a palóc-tót párhuzam. Mások is utalnak arra, hogy számos szlovák származású ember költözött a községbe, de a családnevek, az evangélikus egyház jelenléte is ezt bizonyítják. Az 1800-as évek közepén az evangélikus csaladok lélekszáma megközelíti a 120-at, amikor az összlakosság 2250 fő 30 volt, vagyis mintegy 6 %. A palóc eredet kérdésére még visszatérünk. „ Csépa az 1600-1700-as években egy nádoré volt, az öt lányát nemesekhez adta férjhez. A szőlőket így osztották szét. Van Cúc rész , Csete rész , Szántó rész . Palotai rész , Tercsi rész ."^ 1 Ebben és a korábban közölt ismeretben a valóság hű, de már egyszerűsített emlékével találkozunk. Bár az utóbbiban a szervezett ismeretszerzés lelhető fel. Az esemény sokkal általánosítottabb formában jelenik meg a következő közlésben, a földrajzi nevek magyarázatában: „A nemesek felosztották Csépán a szőlőt, így lett Csete rész , Tercsi rész , ..."
