Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Mészáros Mihály, a csépai halottlátó
Kunszentmártoni Híradó . 193S. /XXI./ 29. szám, július 17. A „CSEPAI LELEKLaTÓ-" MEGJÓSOLT UTÓDJA JELENTKEZETT A M Magyarország" írja: Csépa község népe babonás tisztelettel tekint .ú-a záró M ihály , a „csépai léleklátó" sírja felé. A község intelligenciája mindeddig nem tudott megbirkózni azzal a babonával, amely Mészárost léleklát ónak mondta, sor tikus tévhit egyre erősödik. Évtizedeken át nevezetesség volt a községben Mészáros Mihály, aki csordassag gal kezdte, csőszködéssel folytatta, végül kapás volt, nyolcvannégy esztendőt élt faluban. Eletében ezer és ezer hiszékeny ember zarándokolt hozzá, hogy halljon va lamit tőle a halottak ködös birodalmából, mert az a hír járta, hogy az öreg Síé szaros a „halottakkal beszél". Aki közelről ismerte a híres csépa i embert, igy mondj el az öreg léleklátó viselt dolgait: - Már fiatal korában csodálatos dolgokat müveit, egy izben egy Nagy Elekné n< vű csépai asszonynak, aki jövendőt mondatott vele, azt mondotta, hogy három nap mu va meghal a férje. A falu kinevette Mészáros Mihályt, mert Nagy Elek maga volt a megtestesült egészség, piros-pozsgás, életerős, jókedvű, gondtalan és vidám ember volt, - a jövendölés mégis beteljesedett, mert a harmadik nap hajnalán borotvával átvágta a nyakát és meghalt. Ettől kezdve Mészáros Mihály megfogadta, hogy élőkről nem jövendöl többet, csak az elköltözöttekkel foglalkozik. Harminc esztendős korában nyolc napig techalálszerü öntudatlan állapotban volt, a kilencedik napon felébredt és azt mondotta, hogy a „halottak között járt". Napokon keresztül nem evett, nem engedett magához senkit, akik figyelték, látták, hogy állandóan sir. Hiába kérdezték töle, hogy mit látott, tapasztalt a halottaknál, csak így felelt: - Nem volna az jó, ha ti is tud nátok, amit én láttam. - Harminchat esztendős korában napokig ismét eszméletlen volt, az ötödik napon, halottak napján magához tért és kijelentette, hogy most már mindent elmondhat, amit odaát látott. Valósággal népvándorlás indult meg hozzá a közeli városokból, falvakból, nemcsak egyszerű, tanulatlan parasztok, munkások, ha nem urak is felkeresték Mészárost, akinek mondásairól valóságos legendák keltek szárnyra. A háború alatt a hozzáfordulók harctéri hozzátartozóinak sorsa felől állítólag megdöbbentően pontos és találó tájékoztatást adott. Egy Rozmis Jánosné nevű asszonynak, akinek férjét holttá nyilvánították, például ezt mondja: - Nem hallt meg a te férjed, hosszú idők múltán hazatér,.. - 1934-ben, tizenkilenc esztendei fogság után a holttányilvánitott Rozinis Ja nos csakugyan bekopogtatott csépa i háza ajtaján... Mészáros Mihály saját halálát 30 esztendővel előre megjövendölte. Nyolcvannégy esztendős korában három hétig szótlanul, étlen-szomjan feküdt az agyán, bejósolt halála órájában széket tétetett az ágya mellé és halála előtti perceben három szór rákoppantott a szék támlájára... Meghalt, és aznap a csépa i határt rettenetes vihar verte el... Nemcsak ezt a jégverést, hanem a harminoötös és harminchatos elő ző nagy jegeket is pontosan megjövendölte a legendák szerint az öreg. - A csépa ik úgy tudták, hogy Mészáros Mihály halála előtt elmondotta, hogy utóda egy kecskeméti asszony lesz, aki őt nem ismeri, akit ő sem látott sohasem, d aki majd kellő időben elő fog kerülni. - A „léleklátó" Mészáros Mihály lányának házába betoppant Cibakhazá ról jőve most egy Eerenczi Anna nevü asszony, aki elmondotta, hogy előző nap álmában meg je lent neki az öreg léleklátó és ráruházta minden tudományát.
