Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Mészáros Mihály, a csépai halottlátó
Elhalálozásának körülményeit, adatait a Meghaltak anyakönyvének VII. kötete sokkal szárazabban sorolja fel: I927. április 9-én Mészáros Mihály , néhai Fehér Katalin özvegye, római katolikus, 83 éves fi aggkori végelgyengülésben meghalt, a hal dokiók szentségében részesült. Túróczy Énok plébános temette el 192?» április lien d.u. 3 órakor. ÖSSZEGEZÉS A tanulmány előző részében bemutatott történetek alapján ismertetjük a magyar népi hiedelmek más halottlátóit is, s az általános képzeteken belül elhelyezzük Mészáros Mihály nak, a csépa i embernek alakját is. A halottlátók általában asszonyok, lányok, ritkábban férfiak /pl. a borsodi vánkai , csépai ember /. Tudományuk révén az elhunytakkal érintkeznek, hírt hoznak fe lőlük, s üzeneteiket az életben maradottaknak továbbítják. Egyes halottlát ók gyógyí 95 / - 96 tással is foglalkoztak, mint pl. a borsodivankai ember-^ és a dormándi asszony * illetőleg ritkábban az élő, de távolban lévő személyek felől is hírt adtak, mint a csépai ember . E hiedelemalak számtalan megnevezése közül az egyik leggyakoribb a halottlátó . Ez került be a szakirodalomba is. Ezen kívül találkozunk a tudósasszony , a beszélgetős asszony , mondóasszony , jósasszonyellátó /moldvai adat/,^ 8 látóaszszony ,^ lélekllitó , 1 ^ 0 tudós , tudományos asszony t 101 néző , 102 elvétve pedig a talt o s-t át os 1 ^ elnevez é s se1 is. E terminusok földrajzilag pontosan ritkán rögzíthetők, esetenként mindenütt váltakozva megtalálhatók. 10 ^ Legáltalánosabbnak mégis a halottlát ók lakóhelyükkel való megnevezése tűnik: novaji asszony , putnoki asszony , csépai ember 10 ^ stb. A csépa i halottlátót keresztnevén is emlegették: Mihály bácsi , Miska bácsi , Qsösz Miska , léleklátó Miska bácsi , illetőleg szentember nek is mondták. Ez utóbbi jól példázza, hogy a halottlátókat általában nagyon vallásos embereknek tartották és tartják, alakjukat élesen elkülönítik más természetfölötti erő1 QC vei rendelkező, elsősorban rontó hatalommal felruházott alaktól. A halottlátók tudományát Istentől származó tudománynak tartják. A leghíresebb halottlátók, köztük a csépa i Mészáros Mihály is már fiatal korában rendelkezett olyan tulajdonságokkal, amelyek már későbbi tevékenységükre utaltak. A csépai ember kezdeti tevékenységével gúnyolódó munkatársai hatására hagyott fel. Látomásairól nem beszélt. Diószegi Vilmos ezt általában jellemzőnek mondja - a kiválasz107 tasnak ellenállást - a magyar halottlát okra. A csépai halottlátó valóban évekig nem működött. 30 éves kora körül 9 napig mély álomba merülve tetszhalottként feküdt. Felébredése után azt mondta, hogy „borzalmas utat tett meg. Nagyon szép volt, sok mindent tud, sok mindent látott, de nem beszélhet. De most már mindegy, hogy ki csúfolja, amit tud, elmondja, akar mibe kerül is." Hozzátartozói visszaemlékezése szerint életében még több alkalommal volt hasonló állapotban, esetenként 3-3 napig. Egyes adatok szerint tudományát magától Jézus Krisztustól nyerte, és hosszú alvása alatt lelke végigjárta a túlvilág tartományait, a mennyországot, a tisztítótüzet és 1 OR a poklot. Ez a képzet a legtöbb halottlátóval kapcsolatban megtalálható. Tetszhalál szerű állapotuk megjelölésére a magyar nyelvterületen, földrajzilag viszonylag jól körülhatárolhatóan többféle elnevezése is él: elragadtatik , elrejtezik , ellesz. 10 ^ Az elragadtatás /alvás/ állapota jelzi nemcsak az egyénnek, hanem a közösségnek is, hogy egyik tagja különleges tudományra /halottlátás/ tett szert. A megfelelő kulturális miliőben ezután az egyén a közösség aktiv közreműködésével válik tudományának specialistájává, esetünkben halottlátóvá. 110 A halottlát ókat több száz kilométeres körzetből is felkeresték. Pl. a c sépai t az Alföld egész területéről, de még a Dunántúlr ól és Erdélyb ől is. Ez a nagy is-
