Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Mészáros Mihály, a csépai halottlátó
TUDOMÁNYSZERZÉSE „Hogy hogy kezdődött? Csúfolták a munkatársai, hogy kalamolsz Miska! Mer így beszélt nekik, hogy tudott: látomása vót és tudott. Hát kicsúfolták a munkatársai. Hát osztán megfogadta, hogy nem beszól. Nem akart a többinek csúfja lenni. És ... Tecchalott vót nyolc napig. Nyolc napig eszméletén kívül fekütt. Nyolc napig se nem evett, se nem ivott, étlen-szomjan. Hát orvos ugye, akkor még annyi vót az orvosi tudomány, hogy tudta hogy él, azt megállapította, mer a pulzusa vert. Mondta, hogy állandóan figyeljék, gyenge pelyhet tegyenek az orra alá, hogy ha libben, akkor még él. Nem tudtak vele. Ezt sokat elmesélték, hogy történt. Vasárnap délbe megebédeltek, készültek valahova látogatóba, onnan tudom, hogy az idős nagymama vót karonülő, oszt mondta neki a nagymama, hogy Hé, vigye ki a kisjányt a kertbe, míg én elkészülök, meg felöltözök. Ne kenje a gyerek össze magát. Hát osztán sétáltak, oszt amikor bement, gyerekestől esett össze. Oszt akkor nyolc napig alutt. Oszt amikor észhö tért, hát semmi rendellenesség. Hát nem fájt semmije. Csak akkor mondta, - hát kérdeztek tőle mindent, hát aszonta, hogy borzalmas utat tett meg. Sok mindent látott, de nem beszéhet. Nagyon szép vót, sok mindent tud, sok mindent látott, de nem beszéhet. De most már mindegy, hogy ki csúfolja, amit tud, elmongya, akar mibe kerül is. Hí re ment, oszt attú kezdve vidékiek is jártak. 30 éves vót, azt tudom. Mihály bácsi úgy 1842 körül születhetett. 51-be született a másik nagyapám, oszt az mondta, hogy akkor nagyon szűk világ vót. Mihály bácsi 84 éves vót 1926-ban, mikor meghalt. /Az anyakönyvi adatok alapján visszakövetkeztetve, valószínűleg 1844ben született, miután 1927-ben 83 éves korában halt meg./ Azt mondta később is, hogy arrú nem beszéhet, amit látott. Mindent mondhat, 26 amit tud, de arrú nem beszéhet. Nem szabad." »iÚgy született Mihály bácsi, nem tanulta sehol a tudományt. Azt is megmondta, 27 hogy ha ő meghal, akkor megszólal a harang is a toronyba a harangozó nélkül." ' Egyszer kilenc napra elaludt. De nem temették el, mert tollat tartottak az orrához, és látták, hogy azt mindig fújja. MŰKÖDÉSI KÖRZETE A történetekben legtöbbször természetesen a környező tiszazugi és a Tiszazug közvetlen szomszédságában fekvő településeket emlegetik. Ezek közül is elsősorban a katolikus többségű helyeket: Cibakházát . Kunszentmárt ont . Szelevényt . valamint Tiszáké cskét /itt az újkécske i rész katolikus, Ókécske református/ és Csongrád ot. Jártak Csépá ra Mészáros Mihály hoz a tiszazugi református községekből is, de a visszaemlékezések szerint elsősorban a betelepült katolikus réteg. Leginkább Tiszakürt öt. Tiszasast és Tiszaug ot említik a történetek, kisebb mértékben az ezeknél távolabb fekvő református falvakat: Tiszainoká t és Nagyrév et. Gyakran szerepel a történetekben Mezőtúr , Szarvas es Szeged is. y Nagyjából Szeged es környéke jelentheti a csépai halottlátó ismertségének déli határvonalát. Itt Szeged en. Csanytelek en és Csöng rad on - Tömörkény István egyik novellája alapján - a fuvarosok egynémelyike állandó fuvart bonyolított le a város és Csépa között, s ezt jelzik Bálint Sándor tápé i és szeged i, ill. Groynaeus Tamás Baja környéki adatai is.^ A távolabbi települések ós vidékek pontos vagy pontatlanabb említése jelzi, hogy a csépai szentembert majdnem az egész egykori Magyarország területén ismerték, legalábbis hírből. A történetekben említik ugyanis az alábbi helyeket még: Rakamaz. Nyírség . Eelsőtárkány . Dunántúl . Szlovákia . Csehország . Kondoros . Gádoros . Erdély / Erdély felé valószínűleg a radnai búcsújárás vitte el a hírét/.