Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Csetényi Mihályné: A születés és kisgyermekkor csépai hagyományai
A néprajzi szakirodalomban viszonylag kevés figyelmet fordítottak a gyermek születésével és csecsemőkorával kapcsolatos szokások és hiedelmek, valamint a bábák tevékenységének vizsgálatára. Az eddigi kutatásokat Kapros Márta összegezte nemrég, amely felment engem az irodalom áttekintésétől azért is, mert tanulmányomban csupán egy község és szűkebb környezete szokásait, képzeteit és egykori gyakorlatát vizsgálom. Az emberi életnek e viszonylag zárt világa, tiltott és titkos cselekményei, s az ezekkel kapcsolatos felfogások, hagyományok, erkölcsi normák hűen tükrözik és kiegészítik a paraszti társadalom életének megismerését. Munkámban részletesen írok a bábák tevékenységéről, a terhességről és a szülésről. Ezek elválaszthatatlan kísérői a nemi felvilágosítás, nemi magatartás, fogamzásgátlás, gyermekvárás, elhelyezés, név-választás, keresztelő, komaság, családnagyság, gyermekbetegségek, valamint az ezekhez fűződő szokások, hiedelmek. Gyűjtésemet elsősorban Csépá n és Cibakházán végeztem 1977-1980 között, de a Tiszazug többi településére vonatkozóan is van adatom. Tanulmányomban mégis elsősorban a csépa i hagyomány bemutatására törekszem. A lakosság ós a bábák is kapcsolatban álltak a szomszéd község lakóival, hatással voltak egymás gyakorlatának kialakítására. A hasonlóságok ellenére a különbségek jól érzékelhetők a katolikus lakosságú Csépa , és a környező - elsősorban református települések között. BÁBAASSZONYOK Munkám során két bábától sikerült minden részletre kiterjedő gyűjtést végeznem. Adatközlőim a századforduló előtt vagy közel utána születtek. Adataim tehát elsősorban századunk első évtizedeire, esetleg a századfordulóra vonatkoznak. Megfigyeléseim szerint a bábák nagy részét a tudásvágy, a paraszti életformából való kiemelkedés ösztönözte tanulásra, amit igazolni látszik a két bába vallomása. Lapocsi Lajosné Kalóz Zsuzsanna 1893-ban született Tiszaföldvár on. 1914-ben férjhez ment, 1915-ben megszülte első gyermekét. 1919-ben iratkozott be a debrecen i szülésznőképzőbe, ahol 10 hónapi tanulás után 1920-ban kézhez kapta oklevelét. Egy évig magánbábak ént dolgozott, 1921 után nyugdíjazásáig Cibakháza községi bábája lett. A felszabadulás után saját kezdeményezésére, az asszonyok segítségével szülőotthont hoztak létre. A szükséges bútorzatot, ágyneműt stb. ők maguk adták össze. 1960-ig, nyugdíjazásáig ő vezette, majd 1962-ben megszüntették a szülőotthon működését. Ezután Kunszentmárton ba és Tiszaföldvár ra mentek szülni az asszonyok Cibakházá ról. Görög Károlyné Nagy Terézia 1896-ban született Csépán . Apja cipész volt. A szakmája mellett mezőgazdasági munkát is végzett, mert nyáron nem volt munkája, hiszen mindenki mezítláb járt. Görög Károlyné ezt látva határozta el, hogy parasztember hez megy feleségül, mert annak zsákban a megélhetése , nem kell mindent a piacon megvásárolnia. 1917-ben ment férjhez. Egy ideig ápolóként dolgoztak Kecskemét en, majd hazajöttek és folytatták a mezőgazdasági munkát. 1927-ben - a körzeti orvos segítségével - bábaképzőbe jelentkezett és sikeres felvételit tett Budapesten. A következő évben eredményes vizsgát tett a szolnok i bábaképzőben. Oklevelét 1929» jún. 18-án állították ki. A bábákat a képzőben a kor színvonalának megfelelően képezték. Azonban munkájukat korántsem tudták aszerint végezni az elmaradottság, a hiányzó eszközök, felszerelések miatt. Az idősebb bábákhoz viszonyítva mégis lényegesen korszerűbb módszerekkel dolgoztak. Az őket megelőző bábák képzése hiányos volt. Csak az volt velük szemben a követelmény, hogy a köldökzsinórt el tudják kötni , és hogy a lepény l eválását megvárják. Gyakran előfordult, hogy a szomszédasszony is levezette a szü-
