Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Örsi Julianna: Lakodalmi szokások Csépán
lön lakodalmat a vőlegényes háznál. A kontyolásra mentek hériszb e a menyasszony szülei. A Tiszazugban a hérész terminológiát egyedül Csépá n nem ismerik egyáltalán. A Nagykunságban még napjainkban is vacsora előtt megy el a vőfély a hérisz ért. Csak egyetlen vőfély tud Csépán a hajnali tűzgyújtás ról. „Legalább 20 éve volt. Hajnalba tüzet raktunk az udvaron; akkor a zenekar fújta, mink meg ugráltuk át a tüzet tánc formájába. Mi férfiak ugrottuk át a lángot, a nők meg körülötte. Szalmából raktuk az udvar közepén a tüzet." Terminológiát nem tud rá mondani az adatközlő. A szakirodalomban a palóc területről számtalanszor leírt menyasszonyporkolás egyetlen adatát nem tekinthetjük a csépa i lakodalmak kontinuus elemének, palóc sajátosságnak, mivel ezen adatot ismerő vőfély csongrád i származású. ÖSSZEGEZÉS Tanulmányunk összegezéseképpen megállapíthatjuk, hogy a csépa i lakodalom a századfordulón több olyan elemet tartalmazott, amely a palóc lakodalomleírásokban szerepel /2 vőfély, nyoszolyólegények hiánya, két háznál tartott lakodalmas mulatság, a menyasszony kenyérrel kínálása stb./. Ezeket az elemeket azonban nem köthetjük kizárólagosan a palócokhoz. Valószínűleg korábban az Alföld nagy részére jellemzők voltak, csak a változások folytán egyes vidékek lakodalmi szokásaiból a századfordulóra már kikoptak ezek az elemek, míg más területek megőrizték azokat. Fáziskéséssel ugyan, de az archaikusabb területek lakodalmi szokásai fejlődésükben ugyanazokon a fokokon keresztül jutva azonossá válnak /vőfélyjelvények, ülésrend, a lakodalmas menet rendje stb./. Ezen azonosuló folyamat eredménye az, hogy a palóc betelepítésű Csépa lakodalmainak lefolyása napjainkban szinte semmiben sem különbözik a többi tiszazugi település lakodalmától . A megfogható különbségekről ma már igen nehéz megállapítani, hogy valóban megkülönböztető jegyek voltak-e. A töredékes emlékanyag és a leírások apró pontatlansága megnehezíti az összehasonlítást. Különösen a társadalomnéprajzi szempontok érvényesítése ütközik ilyen nehézségekbe. Egyes szokáselemek további kutatására is szükség van még. így feltérképezésre vár az, hogy a menyasszony kenyérrel kínálása mennyire volt általános az Alföldön. Meg kell vizsgálni, hogy a menyasszonypörkölósre vonatkozó dél-alföldi adat mennyire jellemző vagy, hogy a menyasszony gyufával nézése lehet-e a menyaszszonypörkölés kései maradványa, hiszen ezen elemek tiszazugi előfordulása bizonytalanná tehetik a menyasszonypörkölés palóc sajátosságként való felfogását. A kutatás jelenlegi stádiumában dolgozatunk csak azt állapíthatja meg, hogy a csépai lakodalom tiszazugi jellemzőkkel bír. Nagy összességében elválik a nagykunságitól é s sok elemében a dél-alföldivel mutat hasonlóságot .
