Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Örsi Julianna: Lakodalmi szokások Csépán
első felében is még gyakori volt, „Dolgoztam nála. Mondta: no fiam, ha megnősülsz, én leszek a násznagyod. Szeretett a munkám után és így megtisztelt." A násznagyok felkérése még az eljegyzés előtt történik. A menyasszony családja is kijelöl e tisztségre egy személyt és a vőlegény családja is. A násznagy f elelőssége nemcsak a szertartásra, de minden eseményre vonatkozik. A vőfély verseiben a násznagyot szólítja fel a vendégek fogadására. Ő a legfőbb képviselője, szószólója a menyasszonynak, illetve a vőlegénynek. A násznagy tesz fel kérdéseket a menyasszonyért jövőknek. A vacsorára érkező vendégeket a násznagyoknak adja át a vőfély, hogy kínálják őket hellyel, borral. Menyasszonytánckor a násznagyok szedték rostába a pénzt, őelébük Viszi be éjfél után az új párt a vőfély, hogy fogadják maguk közé az új menyecskét. A menyasszonyos ház után a násznagyokhoz megy a vőfély hívogatni is. A násznagyoknak - kiemelt szerepüknek megfelelően - a legnagyobb ajándékot kell venniük, s menyasszonytáncban a legtöbbet fizetniük. A násznagyok helye az esküvői menetben és az asztalnál is megváltozott. Régen a menetben ők zárták a sort, utánuk már csak a zenészek jöttek, ma a vőfély után mennek. Míg a század első évtizedeiben a főasztal két végén ültek , most a vőlegény és a menyasszony mellett. Akár a régi, akár a mostani helyüket nézzük, mindenképpen kiemelt hely. Talán a régi inkább azt mutatja, hogy az egész összejött népért felelősek, ma már inkább csak az új párért. Meg is fogalmazzák: „A lakodalomban a násznagyok a házigazdák". /7» kép/ A felelősséget, számos násznagy! teend ővel együtt átvállalják a vőfélyek. Az összehasonlításként szereplő valamennyi területen elsősorban a keresztapa kapja meg a násznagy! tisztséget. Arra vonatkozólag sehonnan sincs adatunk, hogy a násznagyok a lakodalmas menet végén mentek. Ma azonban a lakodalmas menet elején mennek Alföld-szerte /Kiskunság, Nagykunság, Nyírség, Dél-Alföld, Tiszazug/. Általában nem állnak pontos ülésrend leírások a rendelkezésünkre. Annyi mindenütt bizonyos, hogy a főasztalnál van a násznagy helye. Leggyakrabban a menyasszony és a vőlegény mellett ülnek. Nyáry Albert leírásából sejtjük, hogy a palócoknál is ugyanott lehetett a násznagy helye az asztalnál, mint a régi csénai lakodalmakban. Azt írja ugyanis, hogy a kiadó násznagy az asztalszögben ül... 6 Manga János felsorolása is arra enged következtetni: "... a menyasszonytól jobbra a menyasszony koszorúslánya, nyoszolyóasszonya ós násznagya, a vőlegénytől balra pedig annak nyoszolyólánya, nyoszolyóasszonya és násznagya" ... ült. 2 ' 7 Míg Csépá n ma is elevenen, szólásként él a régebbi ülésrendből a násznagy helye /ha valakinek a főasztalhoz jut hely, de a sarokba, ma is gyakran mondják neki: elfoglaltad a násznagy helyét/ , a Tiszazug többi községében ezzel az adattal nem találkoztunk. Jelvény a násznagyot is megilleti. Bokrétát a kalapjához vagy a mellére az első koszorúslány tűz. c/ NyoszolyóaSüZ ny A násznagyok feleségeit Csépán nyoszolyóasszonynak vagy násznagyasszonynak nevezték. A nyoszolyóasszony terminológia a Tiszazugban Kunszentmárt ón ban, Tiszakürt ön, Tiszainokán és Cibakházán ismert. 2 ^ Tisztségüket férjük révén nyerik el /a násznagyok feleségei/. /8. ké "ülőn nem kell őket felkérni. A külső szemlélő szinte észre sem veszi személyüko jelvényük nincsen. A menetben a két násznagy után mennek, a vacsoránál azok mellett ülnek. A menyasszony keresztanyja veszi a koszorút, fátyolt, esetleg a menyasszonyi ruhát is. A menyasszonykontyoláson jelen vannak, melyet éjfél után a komrá ban /ez belső szobát jelent/ szokták végezni.
