Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Csépa - egy alföldi palóc kirajzás népéletéről (Összegzés)
vetkező, Csépán ismert gyermekijesztőket vontuk be: markoláb , kókós , mókár vagy murkus. A gyermekijesztőkről Hoppal Mihály nak van összefoglaló írása, amelyhez nemcsak a szakirodalmat, hanem a legjelentősebb kéziratos forrásokat /Magyar Néphit Topográfia, néprajzi atlasz/ is feldolgozta. 12-^ Ez jórészt felment az irodalom további áttekintésétől. A fenti gyermekijesztők közül a markoláb rj markaláb mondható legismertebbnek 150 ' Diószegi Vilmos tanulmánya alapján. ^ Diószegi Vilmos , az általa etnokulturális specifikumoknak tartott markoláb után kutatva, e sorok írójának kíséretében járt Csépá n és Kuns z e nt márt o n b an. Kutatásai szerint a markoláb mindenütt ismert, ahová a 18. század folyamán a palócföldről vagy a Jászságból települtek. Ilyenformán csépai előfordulása is igazolható. 1 ^ 1 Kunszentmártonb a a jászsági•telepesek hozták magukkal, 1 ^ 2 akikhez viszont D iószegi Vilmos véleménye szerint a palócföldi beszivárgók közvetítettek. -'*' A palóc centrumtol való időbeli és térbeli távolság, távolodás következtében az égitestet evő mitikus lényből gyerekijesztő váliko Ezt a folyamatot, ill. ennek a végállomását figyelhetjük meg Csépán is a markoláb gyermekijesztő felbukkanásakor. A következő adatokat közli Csépá ról Diószegi Vilmos : „Te, aszongya, elvisz a markoláb!" - „Elvisz a markaláb, ijesztgették a gyermekeket vele." - „Gyün a markuláb." - „Megharap a porkoláb, a gyerekeket ezzel ijesztgették." 1 ^" Hasonló tanulságokkal jár a kőkós gyerekijesztő elemzése is. Ezt az egész országra való kitekintéssel Hoppal Mihály végezte el a Nagyszámú adaton alapuló elemzésének csupán végső tanulságait ismertetjük. Eszerint a kókó /v kókós gyerekijesztő Borsod megye nyugati, Heves és Nógrád megye északi területein ismert » ^ Ezt szemléletesen ábrázolja az elterjedési térkép is. 1 ^ 6 A kókós dél-alföldi, szegedi előfordulásat Kalmany Lajos es Balint Sándor alapján közli, x ' de ezeket az adatokat a térképen nem jelöli. Nincs a térképen a tiszakécske i adat sem, amelyről azt írja Hoppal Mihál y, hogy „a szegedi adatot a hevesiekkel és nógrádiakkal... nem kapcsolja megnyugtatóan egybe". "^ 8 Megállapításával ellentétben e területeket összeköti, hogy sok alföldi település, így Tiszakécske Ujkécske nevű része is 18. századi palócföldi településű köz139 - ~ T" seg. A kokos nak, de a morkolab nak az előfordulása is a származás emlékét őrzi Tis zakécské n. E népességtörténeti adatokat Hoppal Mihály figyelmen kívül hagytao A kókós sal kapcsolatos adatai pedig majdnem egybeesnek Diószegi Vilmos markolábbal kapcsolatos megállapításaival. A markoláb bal együtt a palóc felderítő kérdőív is palóc / t 14Ô" —' sajátosságnak veli a koko st. A koko ru kokos gyerekijesztó csépa i előfordulása egybeesik a történeti, népességtörténeti stb. kutatásaink eredményeivel, s nyilvánvalóan északi származásuk emlékét őrzi, s beletartozik az északi magyar területekről magukkal hozott egykori kulturális képbe. Gyün a kókós, elvisz - mondják Csépá n. /10 0 térkép/ A markoláb on és a kókós on kivül a ros sz gyereket elviszi a mókár , a csépa i szülők intelmei szerint. A fenti kettővel ellentétben ma már ez a leggyakoribb gyerekijesztő alak,, Az egy-két változatban előbukkanó murkus véleményünk szerint ide sorolható. 1 ^" 1 A mókár gyerekijesztő szavunk Hoppal Mihály vizsgálatai szerint az Eger Miskolc - Karcag - Kecskemét által határolt területre jellemző. Az adatoknak azonban 14-2 kb. 4-0 %-a a hat nagykun városra és környékére lokalizálható. Ez felveti annak lehetőségét is, hogy a mók á r szavunk kun /esetleg besenyő/eredetű. 1 ^ Miután Csépa beletartozik a Hoppal Mihály által körülhatárolt vidékbe, e terminus előfordulása is inkább ide, a Tiszántúl, ill. Dél-Heves és Dél-Borsod megyékhez köti. Bár tudjuk, hogy a települők között a 18. században voltak az említett hevesi és borsodi részekről származók is, úgy vélem, hogy e szó csépai előfordulása inkább a Tiszazugba való beleilleszkedés, a Kunszentmártón nal és Cibakházáv al fenntartott házassági kapcsolatok hatása. /11. térkép/ A markoláb , a kókó kókós , mókár vagy murkus gyerekijesztő szavak háttérbe szorultak a mummus m mumus , illetőleg a reális alakok: a cigány , a gyerekszedő zsidó , ill.
