Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Csépa - egy alföldi palóc kirajzás népéletéről (Összegzés)
készé és a tanítóé volt, s külön épületként vettek számba a községházat. Az összeírás 94 szerint egy funduson két haz, a faluban összesen 4 volt. Az idősebb emberek meg ma is emlegetik néhány egykori nemes, maid gazda család ősi telkét, ahonnan az idők folyamán szétágaztak. A Falu ban volt pl. a Czucz , a Pekárik , a Kasza családok egykori telke, udvarháza. /8-10. kép/ A község jelenlegi építészeti képe alapján, a visszaemlékezések és más források szerint sem volt azonban lényeges különbség a nemes és nemtelen családok háza között. Hagyományosnak mondható két és háromosztatú alföldi lakóhazak lehettek ezek mind, legfeljebb a méretekben és az elkészítés minőségében lehetett különbség. Néhány halvány adat arra enged következtetni, hogy az egykori nemesek lakóhazát kúriá nak nevezték. Az építkezés minden vonatkozásában teljesen megegyezik a szűkebb és tágabb alföldi környezet építkezésévei. Ebben a vonatkozásban tehát a telepes Csépa hasonult környezetéhez. Csak részben függ össze tehát a nemes - nemtelen származással, elsősorban a vagyoni nelyzet következménye, hogy a nemesek - gazdagok hazainál megjelenik a gádor , a gang , megépül a kisebb szoba, míg mindezek a szegényebb rétegeknél hiányoznak. /11-12» kép/ A kisebb szoba helyett pl. mindig komra van, írja Barna Maria . Ugyanakkor századunkban napjainkig megmaradt a belső szoba komra elnevezése, irja Örsi Julianna a lakodalom elemzésében. Itt kontyolnak. Ez lehet esetleg a palóc lakókamra nyoma is, de talán inkább a már említett alföldi magyar háromosztatú lakóház szoba-konyha-kamra átalakulását tükröző nyelvi állapot is. A község társadalmáról fentebb elmondottak, hogy ti. volt egy erős endogámia, sőt a közösségen belül - bár csökkenő mértékben - szintén endogámiára való törekvést látunk, többek között pl. a mai lakosság antropológiai képében is tükröződnek. Henkey Gyula vizsgalatainak eredményei összhangban vannak s megegyeznek a történeti és társadalmi fejezetek tanulságaival, nagymértékben igazolják, alátámasztják azokat. A lakosság antropológiai elemzése igazolta azt, hogy pl. elődeik a palócföldről költöztek be a község újratelepítése idején. A csépai lakosság ugyanis a legnagyobb hasonlóság ot a dél-nógrádi és dél-hevesi - Henkey Gyula által - egyéb palócnak nevezett népességgel mutatja. A palóc centrális területtől kisebb mértékben eltérnek. Nagyobb különbséget regisztrálhatott a kutatás a szomszédos, s feltehetően az Arpád-kor óta kontinuus Tiszasas népességével való összehasonlítás során. Henkey Gyula figyelemre méltónak tartja azt a körülményt, hogy pl. a jászoknál eléggé gyakori előázsiai /armenid/ és dinári típusok Csépá n teljesen jelentéktelenek. Ez arra enged következtetni, hogy az újratelepítésben jászok nem vagy elenyésző számban vettek részt . Henkey Gyula inkább Jászságon átvonuló palócokat említ. Ez a megállapítása alátámasztja a családtörténetek adatait is, miszerint több Nógrád és Hont megyei család bizonyos alföldi községek közvetítésével költözött végleg mai lakóhelyére, Csépá ra. Ugyanakkor a Jász ságból való beköltözés sem hiányzik, s hasonló jellegű antropológiai hatása lehetett még a Kunszentmártonn al fenntartott házassági kapcsolatoknak is. Csépa és a palóc területek ilyen nagyfokú egyezését, hasonlóságát alátámasztja Henkey Gyula és Kalmár Sándor 95 ujabb könyve is. Csépa természetföldrajzi és gazdaságföldrajzi képét vizsgálta Szlankó István , történeti kitekintéssel a folyószabályozások előtti állapotra is. Fontos ismernünk e körülményeket is, hiszen a természeti környezet nagymértékben meghatározza a kulturális képet, legfőképpen egy adott gazdálkodási szisztéma megvalósulásának feltételeit 0 A természeti környezet nagyfokú megváltozása pedig e kulturális képet nagymértékben módosíthatja. Ez történt nyilvánvalóan a csépa i telepes népesség esetében is. Nógrád és Hont megyei, ill. különböző észak-magyarországi településekről érkeztek, más éghajlati és felszíni adottságú területről. Mit találtak itt az Alföldön, amelyhez az életüket kellett igazítaniuk, s amelyet a legnagyobb mértékig ki kellett használniuk, alkalmazkodván hozzá? Mindenek előtt, állapítja meg Szlankó István , ez a terület ha-
