Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Ünnepi szokások és hiedelmek Csépán
Eddigi tapasztalatainkat összegezve annyit megállapíthatunk, hogy a községben v an nyoma palóc daltípusoknak . Mérlegelnünk kell azonban azt is, hogy a megtalált t ipusok egy része országos népszerűségű , pl. a balladák. A katonadalok esetében pedig feltételeznünk kell, hogy nem Gsépá n tanulták énekeseink, hanem a katonaságtól hazatérve gazdagították e dalokkal a falu zenei hagyományát . A dalanyag további vizsgálata sok érdekességet mutat. Már említettük, hogy a jeles napi szokások közül a betlehemezés szokása élt legelevenebben, és legtovább. A játékban előforduló dallamok közül a „ Csordapásztorok..." /18. sz./ látszik legrégibbnek, rendszerint frig végződéssel. A nVígan zengjetek citerák" kezdetű pedig 29 /19, 20. sz./ a Vietorisz kódex mennyegzői énekét 7 is variánsának tudhatja. Rokondallamok még példatárunk „Három fehér szőllőtőke..." /32-35. sz./ kezdetű itató nótái is. Figyelemre méltó, hogy a 9-12. ütem minden változatban egyforma, a variálódás e fix dallam-mag előtt és után jelentkezik. Ugyanezen ütemek és a befejezés is megegyezik az „Ó gyönyörüszép titokzatos éj"^° kezdetű karácsonyi ének záró soraival. Hogy e jellegzetes dallamot a falusiak név napköszöntéskor is használták, bizonyítja a korábban Békés en gyűjtött „Nosza reggel..." kezdetű névnapköszöntő ének.^ A dallamrokonok mind kolomejka-ritmusúak, némelyik ungaresca-formájú. A tercváltó „Hej juhászok és csordások" /23. sz./ a ha jdúdorog i görögkatolikusoknál is ismert. A 11 Kelj fel pásztor" kezdetű rokondallam /25. sz./ második részének szövegeredeti32 jét a Mezey-féle kantorkönyvben^ találhatjuk meg a karácsony éjféli miseénekeknél. Egyetlen adatközlő mondta a betlehemes játék azon szövegrészét énekelve, hogy Jézus s zületett Betlehembe /26. sz./ és Kelj fel Koredom, nagyot ütök a farodon /27. sz./. Sajnos, e második dallamot az illető annyira bizonytalanul intonálta, hogy nem tekinthetjük mértékadónak. Fenntartásokkal bár, de közöljük. A Mezey-kántorkönw szövegeit előszeretettel kerestük a ma élők ajkán, de a „Hej juhászok" /23. sz./ első szakasza, es a már emiitett „Igazad van pajtás" /25. sz./-on kívül többet nem találtunk. A zsoltárolás zenei anyagának vizsgálatában Berkes Antalné énekei szolgálnak forrásul. Adatközlőnk két könyvet használt, az „Uj Lelki Mannát"és az általa „Szentségimádás"-nak nevezett „örökimádás"-t. Különleges érdeklődésre tarthat számot Rozmis Ferenc kéziratos halottaskönyve^ a községből, a múlt század közepéről. 90 énekszöveget tartalmaz, majd más kézírással további 9» később bejegyzett darabot. A népszerűbb énekeknél - összesen 22-nél - + jelet találunk mint megkülönböztető jelzést. Berkes Antalné énekei között egy van, amely - csak nótautalásként ugyan - szerepel Rozmis Ferenc könyvében is, a „Hol vagy én szerelmes Jézus Krisztusom". /39' sz./ Ott a 46. és a 91« sz. énekszövegekhez kapcsolódik. /„A megmondhatatlan nagy fajdalmaimat", illetve „Kérlek, keresztények, példát vegyetek" - szöveghez./ Sajnos, akkor nem állt módunkban Berkes Antalné tól Rozmis Ferenc könyvének minden szövegét végigkérdezni. Adatközlónk bizonyára több éneket is i sme:t. A közölt öt halottas ének közül az első három régi keletű, évszázadok gyakorlatában kicsiszolódott. Az utóbbi kettő újabb keletkezésű, a magyar népzenétől idegenebb fordulatokat tartalmazó dallam. A „Könyörülj Istenem" /40. sz./ legközelebbi változatai azok a dallamok, a Régi Magyar Dallamok Tárából, amelyek AABA visszatérő formát alakítva dúrban fejeződnek be. Ezek az adatok nagyrészt a Dunán36 tulrol valók. y Ha egy-egy közös éneklési alkalom a paraszti életmód változása folytán elmúlik, dalanyaga rendszerint tovább él, de már szokáshoz nem kötődve, és mint önálló népdal is magasfokú zenei élmények forrása marad. Kevés régies dalt jegyezhettünk
